Kulturális javak ismérvei

Kérdés: Államháztartási számvitel szerint a 13113-as főkönyvi szám a "kulturális javak értéke". Tárgyi eszközök mitől válnak kulturális javakká? Ha egy művész szobrot készít (akár földhöz épített, akár asztalra tehető), milyen megítélés alapján lesz kulturális jószág? A tárgyieszköz-nyilvántartó dönti el, hogy a gépekhez vagy a kulturális javakhoz sorolja? Melyikhez mi alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kulturális javak közé történő besorolásra a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései az iránymutatók.7. § 10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Ingóságok besorolása az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza az önkormányzat vagyonkimutatására vonatkozó előírásokat.A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Vásárolt személygépkocsi készleten

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiekben általában beszerzési értékük alatt, de az eredeti beszerzési ár közelében értékesítik.A törvény az egyértelmű besorolás érdekében ezen eszközöket a készletek közé, áruként rendeli elszámolni, függetlenül attól, hogy ezen eszközök beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kft. tárgyi eszközöket kíván vásárolni (pl. építőipari állványok, betonkeverő, építőipari gépek), amelyeket a későbbiek során kizárólag bérbeadásra kíván használni. A termékbeszerzést az 1. vagy a 2. számlaosztályban kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A kérdés szerint beszerzésre kerülő eszközök rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Edzőeszközök besorolása

Kérdés: A kempingszolgáltatással foglalkozó ügyfél szabadban felállított edzőeszközöket (derék- és csípőformáló, gyalogló, dupla nyújtó, valamint komplex karerősítő eszközök stb.) szerzett be, egyedi értékük több mint nettó 100 ezer Ft. Milyen főkönyvi számlán kell aktiválni az eszközöket, hány százalék értékcsökkenéssel? Fejlesztési tartalék elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A kempingszolgáltatással foglalkozó cégnél – feltételezhetően – a szabadban felállított – a kérdés szerinti – edzőeszközöket azért szerezték be, hogy azokat a kempingszolgáltatást igénybe vevők térítés ellenében használják. (A térítési díjat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Vásárolt munkaruhák besorolása

Kérdés: A közfoglalkoztatottak számára vásárolt munkaruhát (mellény, kesztyű, csizma stb.) kis értékű tárgyi eszköznek kell besorolni, vagy itt is csak a használat időtartama szerint kell megítélni? Rövid időtartamú közfoglalkoztatásnál (egyhuzamban maximum 4 hónapig használja egy dolgozó) lehet, hogy nem vesz részt újabb közfoglalkoztatásban. Vagy független a munkaruhák besorolása attól, hogy közfoglalkoztatás-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz egyértelműen igen. Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. (A befektetett eszköznek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A vállalkozások egymás közötti kapcsolatában, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok között is rendszeresen előfordul, hogy eszközöket adnak át, illetve szolgáltatást nyújtanak térítés nélkül. Ennek a szabályai 2016-tól – olvasatunk szerint – érdemileg változtak. Lehetne erről bővebben olvasni, a megváltozott szabályoknak megfelelő könyvviteli előírásokat megismerni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni, függetlenül attól, hogy milyen eszköz került átadásra. Az új előírás a térítés nélkül átadásra kerülő eszköz besorolásától teszi függővé az elszámolást. A megkülönböztetés a következők szerint történik:– ha a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiadó-alap kiindulásául szolgál. Az adófizetési kötelezettség pedig attól függ, hogy az egyesület rendelkezik-e közhasznú besorolással vagy sem.Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Támogatásból beszerzett eszközök értékcsökkenési leírása

Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?
Részlet a válaszából: […] ...követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet tartósan már nem szolgálja (az adott esetben a gépekkel nem termelnek), akkor annak a besorolását meg kell változtatni, az eszközt legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Szennyvíz- és talajtisztítás gépeinek amortizációja

Kérdés: A kft. az egyik telephelyén – éveken keresztül – környezetszennyező tevékenységet folytatott. Ezen tevékenységünket megszüntettük. Egy erre a célra létrehozott berendezés segítségével megkezdtük telephelyünk szennyvíz- és talajtisztítását (amely legalább 8-10 évig eltart). A szennyvíz- és talajtisztítás céljára létrehozott berendezés – szerintünk – közvetlenül nem szolgálja a vállalkozási tevékenységet, hiszen megvalósítására is külön támogatást kaptunk. Helyes-e, ha az előbbiek ellenére a létrehozott berendezéseket a tárgyi eszközök között mutatjuk ki, és azok bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást számolunk el?
Részlet a válaszából: […] ...módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. Az eszközök számviteli (az adott esetben a tárgyi eszközök közé történő) besorolása függetlenül attól, hogy az érintett eszköz beszerzésére (előállítására) milyen finanszírozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
1
7
8
9
22