Osztalék átengedése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...– ha a társaságnálfelügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság által jóváhagyott -javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleghatározhat. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...ellentétes a számvitelialapelvekben foglaltakkal.A valódiság számviteli alapelvéből következik, akönyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban ismegtalálhatónak, bizonyíthatónak, a kívülállók által is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben szereplőadatok alapján túlzottan nagy aránytalanság van a magánszemély által felvettkölcsön [50 ezer euró 260 Ft/euróval 13 000 E Ft) és a biztosítékként adott 2,5százalék üzletrész (1300 E Ft) között. (Ha valamelyik szám nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés beolvadáskor

Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet osztalékfizetésről dönteni. Az átalakulótársaság (a beolvadó társaság) vagyonmérleg-tervezetét alátámasztó számvitelibeszámoló mérlege nem közbenső mérleg, bár hasonló módon kell elkészíteni. A vagyonmérleg-tervezetben– ha az osztalékfizetésnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalék 10 százalékos osztalékadóval

Kérdés: A házipénztáradóról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt a 10 százalékos mértékkel megállapított osztaléklehetőséget milyen dátummal elkészített mérleggel lehet jóváhagyni, kifizetni az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb feltételei is teljesültek. Az osztalék kifizetése előtta társaság legfőbb szervének az Szt. szerint elkészített számviteli beszámolótel kellett fogadnia, ezt megelőzően a társaságnak el kellett készítenie,kötelező könyvvizsgálat esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg számításba vétele 2006-ban

Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...követő 45. napig megtörtént.A hivatkozott előírásokat összevetve, a 10 százalékkal adózóosztalék összegét a 2006. évi számviteli beszámolót elfogadó legfőbb szervnekkellett megállapítania, jóváhagynia, a kifizetésnek pedig a 2006. évi CXXXI.tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék átalakuláskor

Kérdés: Kft. kedvezményezett átalakulással rt.-vé alakul. Az előző időszakban képzett fejlesztési tartalékot felhasználta. A kft. záró bevallásakor képezhet-e fejlesztési tartalékot, és figyelembe veheti-e ezt a társasági adó megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...adóévében. Ebből következően azátalakulás miatt megszűnő kft. jogszerűen képezhet fejlesztési tartalékot amegszűnésről készített beszámolóban, és ezt figyelembe véve határozhatja meg azadóalapot. Nem vonatkozik rá a Tao-tv. 16. § (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címkék:  

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi vállalkozás a hitelintézetek és a pénzügyivállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.A Korm. rendelet 6. §-a (5) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn.Az Szt. a kapcsolt vállalkozási viszonyt csak vállalkozásokközött értelmezi, mivel jelentősége e kapcsolatnak a konszolidált beszámolóelkészítése szempontjából van. Az Szt. szerint vállalkozás minden olyangazdálkodó, amely a saját nevében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címke:

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...adóA Tao-tv. 5. §-ának (8) bekezdése szerint atársaságiadó-bevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. Abeszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó atársaságiadó-bevallás adatait az MNB hivatalos – az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.
Kapcsolódó címke:
1
102
103
104
134