Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szemben számvitelialapelv alapján a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdaságitartalmuknak megfelelően kell megítélni, a beszámolóban, az azt alátámasztókönyvviteli nyilvántartásokban bemutatni. A kérdésben leírt faktorálásnak mi a valós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ...kell!A kettős könyvvitelt vezető evás bt. is csak a Gt. és azSzt. előírásai megtartása mellett "vehet ki" osztalékot a számviteli beszámolótjóváhagyó taggyűlés határozata alapján. Arra nincs lehetőség, hogy az evás bt.a pénztárt csökkentse közvetlenül azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:    

Magyarországi fióktelep megszüntetése

Kérdés: Segítségüket kérem a magyarországi fióktelep felszámolása körében elvégzendő számviteli, adózási kérdésekben. Az ausztriai cég felszámolásának elrendelését a cégjegyzékbe 2006. április 11-ével jegyezték be. Mikor kell az ausztriai cég magyarországi fióktelepénél mérleget és a hozzá tartozó adóbevallásokat készíteni? Magyarországon nincs felszámoló kijelölve. A Tanács 1346/2000/EK rendelete szerint a kinti felszámolást itthon is el kell ismerni. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai cég készíti el a mérleget és az adóbevallásokat, és itthon csak egyszerűen törlik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...nemez utóbbit jelenti.A külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó beszámolókészítésielőírásokat a számviteli törvény tartalmazza. Így az ausztriai cégmagyarországi fióktelepe is az Szt. hatálya alá tartozik. Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a pótbefizetés visszafizetése valójában akkor lehetséges, amikor a kft.eredménytartaléka pozitív egyenleget mutat.A 2006. évi számviteli beszámoló elfogadásával a mérlegszerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni. Amennyiben azátvezetést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A hosszadalmasan idézett kérdésre a válasz sem leszegyszerű. Alapvetően azért, mert a kérdés is ellentmondásos, mindkét tagkilépett vagy üzletrészüket értékesítették (bár a betéti társaságnál nincsüzletrész, csak vagyoni betét, így nincs törzstőke sem, csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés a végelszámolás alatt

Kérdés: Lehet-e magánszemély-tulajdonos esetén osztalékot felvenni a végelszámolási időszak végén? Vagy a cég megszűnésekor csak kizárólag vállalkozásból kivont jövedelem lehet? Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése üzleti évként értelmezi a végelszámolás lezárásáig terjedő időszakot, vagyis az osztalék megállapításának nincs akadálya.
Részlet a válaszából: […] ...július 1-jét megelőzően indult végelszámolásnál avégelszámoló a végelszámolás befejezésekor az egyes üzleti évekről külön-különbeszámolót, az utolsó üzleti évről – a végelszámolás befejezésének napjávalmint mérlegfordulónappal – készült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Hangszerüzlet készletnyilvántartása

Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?
Részlet a válaszából: […] ...már megtörtént.Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöketés a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése soránegyedileg kell rögzíteni és értékelni. Az Szt. 165. §-ában foglaltakból pedig azkövetkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...részére történőkiadásáig terjed. Így a végelszámoló végelszámolással kapcsolatos feladatai nema végelszámolást lezáró számviteli beszámoló elkészítésével, hanem a vagyonnaka tulajdonosok részére történő átadásával (kiadásával), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.
Kapcsolódó címke:

Külföldön végzett tevékenység költségeinek bizonylata

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a magyar számviteli törvény előírásai szerint kell elszámolnia, könyvelnie,bizonylatolnia, és a magyar előírások szerint készített beszámolójában(mérlegében, eredménykimutatásában, kiegészítő mellékletében) szerepeltetnie.A leírtakból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet a válaszából: […] ...381,= a feleséget megillető részből a fennmaradó összegetelengedett kötelezettségként kezelve: T 4792 – K 9893 (2750 E Ft), a 2006. évibeszámoló elkészítésekor ez az összeg a társasági adó megállapítása soráncsökkenti az adózás előtti eredményt;– a férj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:
1
103
104
105
133