Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] ...február 15-ig tartott, akkor az az időszak a végelszámolás üzleti éve, de egyben a végelszámolási időszak adóéve is, amelyről egy beszámolót és egy adóbevallást kell készíteni, függetlenül attól, hogy a végelszámolás időszaka egyik naptári évről átnyúlik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Személygépkocsi költségének elszámolása

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?
Részlet a válaszából: […] ...kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatnia. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az átmeneti rendelkezések alapján a 2002. évről szóló beszámoló mérlegében vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék alapján a kötelezettségek között kimutatott összegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Külföldön lévő fióktelep számviteli, adózási feladatai

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaságnak Németországban bejelentett fióktelepe van. Hogyan kell a kinti könyvelés adatait az év végi beszámolóba integrálni? Van-e Magyarországon adóbejelentési teendő? Németországban az adóhatóságnál bejelentették a fióktelepet.
Részlet a válaszából: […] A Magyarországon bejegyzett társaság külföldi telephelyén, fióktelepén végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit és kötelezettségeit, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan (nem elegendő csak az év végén) ugyanúgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Mérlegképes könyvelő – regisztrálás

Kérdés: Regisztráltatnia kell-e magát annak a mérlegképes könyvelőnek is, aki nem egyéni vállalkozóként, hanem egy intézménynél gazdasági vezetőként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt.-ben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves költségvetési beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...– ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat fogalmazott meg.A Gt. 61. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint: ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 2001. december 31-én a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékelte. Az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott jelentős értéket meghaladta, ezért azt passzív időbeli elhatárolásként elhatárolta. Kérdés, hogy az elhatárolt árfolyamnyereség a következő év végi értékelés összevont árfolyamveszteségére használható-e fel, vagy az év közben realizált árfolyamveszteségre is? És mi lesz akkor, ha a 2002. év mérleg-fordulónapi értékelésekor ismét összevontan árfolyamnyereség jelentkezik?
Részlet a válaszából: […] ...módon kell megszüntetni.A zárórendelkezések szerint a 2003-tól hatályos előírásokat a 2003. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azokat a 2002. évben indult üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. A 2002....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék

Kérdés: A kft. 1998. évi beszámolójában 8 millió osztalékot hagyott jóvá azzal, hogy kifizetésre később kerül sor. 1999-2000-ben veszteséges volt, és most végelszámolással megszűnik. A jóváhagyott (és kötelezettségként kimutatott) osztalék kifizetésére nincs fedezet. Hogyan kell a jóváhagyott osztalékot a végelszámolás során rendezni?
Részlet a válaszából: […] Ha a jóváhagyott osztalékot nem lehet kifizetni, mert nincs fedezete, akkor a tagoknak az ilyen címen fennálló követelésükről le kell mondaniuk. Az írásban rögzített követeléselengedést (a kft.-nél kimutatott kötelezettség elengedését) pedig az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Mérlegképes könyvelő regisztrálása

Kérdés: Társaságunk ipari tevékenységet végez. Könyvelését és a beszámoló készítését munkaviszonyban (alkalmazásban) álló mérlegképes könyvelő látja el. Könyvelőnknek kell-e kérnie regisztrálását?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti előírásból. A vállalkozó (a társaság) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével kapcsolatos feladatok végzésére olyan természetes személyt köteles alkalmazni, aki okleveles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
110
111
112
124