Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] ...üzleti ajándékok együttes értékének a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának megfelelő juttatás után, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy egy válaszba tömöríthessük válaszunkat.A kérdésben foglaltak alapján az állapítható meg, hogy új (azaz korábban még használatba nem vett) ingatlant épített a bt. Az iroda a bt. tevékenysége alapján nem minősül üzemkörön kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a hiba? Az új Szt. 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a válasz a következő: A mérlegben szereplő adatok a beszámoló jóváhagyásakor hozott taggyűlési határozatnak megfelelően tartalmazzák a saját tőkét, a kötelezettségeket érintő adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Beszámoló, adófizetési kötelezettség: egyéni vállalkozó, alapítvány, oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készíteni, és milyen adójogszabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozóra, az alapítványra és az általuk alapított és fenntartott oktatási intézményre?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó nem tartozik az Szt. hatálya alá, így beszámolót nem kell készítenie. Az alapítvány az új Szt. hatálya alá tartozó egyéb szervezet. Beszámolási kötelezettségéről az Szt., illetve a felhatalmazása alapján kiadott, a számviteli törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Kiemelten közhasznú besorolású közalapítvány

Kérdés: Alapítványunk közalapítvány, kiemelten közhasznú szervezet. Bevételeink egy része közhasznú bevétel, más része vállalkozási tevékenységből származik. Könyvelésünket mérlegképes könyvelő végzi. A két bevétel együttesen 2000-ben meghaladta az 50 millió forintot, várhatóan eléri 2001-ben is. Kötelező-e a könyvvizsgálat?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §-a határozza meg, hogy a kiemelten közhasznú közalapítványnak milyen beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Forintról devizára való áttérés

Kérdés: Egy társaság eddig kft. formában működött, forintban vezette könyveit. Megszerezte a vámszabad területkénti működéshez szükséges engedélyt, és devizában vezeti ezután könyveit. Milyen időponttal térhet át forintról a devizára?
Részlet a válaszából: […] ...okirat módosításában lévő adatokat (ideértve a forint helyett a létesítő okiratban rögzített devizában való könyvvezetést és beszámolókészítést is) akkor lehet könyvelni, amikor azokat a cégbíróság bejegyezte, a forintról a devizára való áttérés is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Mikro-, kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményeként számításba vehető beruházások értelmezésénél van-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2001/10. számában. Ezek ismeretében térünk vissza a kérdésre, amelynek aktualitását a 2001. évi beszámolók és adóbevallások határidejének közeledése jelenti.A Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése 2001-től alapelv szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Üzleti jelentés hiánya

Kérdés: Az új Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és az üzleti jelentés adatainak összhangját. Milyen záradékot adhat a könyvvizsgáló, ha ennek a kötelezettségének az üzleti jelentés hiányában nem tudott eleget tenni? Mely szervezet és milyen szankcióval sújthatja azt a céget, aki nem készít üzleti jelentést?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a könyvvizsgáló nem tudja megadni ezt a hitelesítő záradékot, mivel nem tud meggyőződni arról, hogy az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van-e. Ha ezért hitelesítő záradékot nem tud adni, akkor korlátozott záradékot ad a korlátozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Egyszeres könyvvitelről való áttérés utáni beszámoló

Kérdés: A bt. nettó árbevétele alapján egyszeres könyvvitelt vezet, egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készít. Az új Szt. 177. §-ának (1) bekezdése szerint 2004. január 1-jével át kell térnie a kettős könyvvitelre. Az áttérés után a bt.-nek milyen beszámolót kell készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelt vezető bt.-nek az új Szt. 8. §-a (2) bekezdésének megfelelő és a 96-98. §-okban bemutatott egyszerűsített éves beszámolót vagy éves beszámolót lehet készítenie. Egyszerűsített éves beszámolót akkor, ha megfelel a 9. § (2)–(4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Csak az egyszeres könyvvitelt érintő változások

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépett – csak az egyszeres könyvvitelt érintő – legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...változó előírásait bemutató válaszhoz azzal, hogy kiegészíti azt csak az egyszeres könyvvitelt vezetőkre érvényes, az egyszerűsített beszámolót készítőknél figyelembe veendő változások bemutatásával.Az egyszerűsített mérleg tételeinek tartalmához,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
…
117
118
119
…
124