Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolt részvények állományba vétele a kötésiárfolyamon: T 372 – K 478, 384.A részvények határidős ügylet keretében történőbeszerzésekor a vevő tehát csak beszerzést számol el, ebből következőenárfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Jelképes összegért ital

Kérdés: Élelmiszerüzlet beszállító partnerétől bizonyos összegű vásárlás esetén 1 üveg italt kap jelképes összegért, 1 Ft-tal számlázva, 25%-os áfával. Hogyan kell elszámolni abban az esetben, ha az italt értékesítjük, vagy ha azt az üzlet dolgozói elfogyasztják?
Részlet a válaszából: […] ...az áruk között nyilvántartásba venni.Természetesen piaci értékén indokolt értékesíteni, az eladási ár (áfa nélkül)és az 1 Ft-os beszerzési ár különbözete az üzlet eredményében csapódik le.Amennyiben az üveg italt az üzlet dolgozói fogyasztják el,az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Bírósági szakértő díjának áfája

Kérdés: A kft. az egyik peres eljárásához igazságügyi szakértő bevonását kérte. A szakértőtől 400 000 Ft + áfa ajánlatot kaptunk, amelyet elfogadtunk, s kértük a bíróságtól a szakértő bevonását. A bruttó 500 E Ft-ot a bíróságnál letétbe helyeztük. Az eljárás végeztével az igazságügyi szakértő a számláját a bíróságnál nyújtotta be (amelyet a bíróságra állított ki), a szolgáltatás ellenértéke pedig a letétből lett kifizetve. Levonhatjuk-e a bruttó szakértői díjból az áfatartalmat? Ha igen, milyen bizonylat alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a 127. §-a(1) bekezdésének a) pontjára hivatkozva adtuk meg. Az adóalany az általafizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termékbeszerzéséhez,szolgáltatás-igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Azadólevonási jog gyakorlásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Importkorrekciós tényező továbbszámlázása

Kérdés: A 4594. számú gáz-importkorrekciós tényező továbbszámlázásával kapcsolatosan kérem tájékoztatásukat, mivel az APEH tájékoztatása szerint, amennyiben az importkorrekciós tényező a fogyasztót terheli (a számlában feltüntetésre kerül a fogyasztással arányosan), akkor annak a továbbhárítása is az áfa hatályán kívüli tétel. Amennyiben egy társaság – például a bérleményhez kapcsolódóan – a teljes számlát továbbszámlázza a bérlőnek, akkor áfa hatályán kívüli tétel-e az importkorrekciós tényező?
Részlet a válaszából: […] ...alapján egyértelmű, hogy azimportkorrekciós tényező valójában a fogyasztót terhelő pénzeszköz-befizetés,ténylegesen olyan, mint a beszerzéshez kapcsolódóan fizetendő adó. Mivel azimportkorrekciós adó szorosan kapcsolódik a fogyasztó által beszerzett gázhoz,az Szt. 47...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címke:

Garázsépítés költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre: lakó- és nem lakóépületek építése. Vásárolt 1 telket, amely 2 hrsz.-on szerepel. Épít rá 40 db garázst, amelyek egy részét eladja, a maradék saját tulajdonában marad. Hogyan helyes könyvelni? A telket, az építési anyagokat, az egyéb költségeket? Aktiválás? Év végi összevezetés? Ha értékesíti a garázst?
Részlet a válaszából: […] ...értékét, majd azértékesítéskor az ennek megfelelő összeggel csökkenteni kell az árukészletet,és el kell számolni az eladott áruk beszerzési értékeként (T 814 – K 261). Akft. által rendeltetésszerűen használatba vett garázsokra jutó telekbekerülésiértéket az 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...egyeztetésnek – az adott esetben– az a feladata, hogy győződjön meg arról, a szállítók tartozik egyenlegekétszeres kifizetésből, vagy beszerzés nélküli kifizetésből, vagy téveskönyvelésből, vagy egyéb okból származik. Az utólagos ellenőrzéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Üzemkörön kívüli tárgyi eszközök amortizációja

Kérdés: Cégünk tulajdonában van egy nyaraló a Balaton mellett, amelyet a nyári időszakban a dolgozóink vesznek igénybe. Idén jelentősebb felújítást végeztünk (gázbekötés, új bútorzat, konyhai gépek). Ezeket aktiváltuk, és a számviteli politika szerint számoljuk el az értékcsökkenésüket. Ezen tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással adózási szempontból van-e teendő? Ha igen, mikor és melyik értékcsökkenési leírást kell módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően az adózásnál ugyanúgy kell kezelni, minteddig, az eddigiektől magasabb összeggel.Az új bútorzat, a konyhai gépek beszerzése elsődlegesenberuházásként számolandó el, majd a rendeltetésszerű használatbavételkoraktiválni, az aktivált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Egyösszegű értékcsökkenési leírás elszámolása

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja értelmében a kis- és középvállalkozás a korábban használatba nem vett műszaki berendezés, gép közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értékével csökkentheti az adóalapját. Ezzel akkor is élhet a mikrovállalkozás, ha azt a tárgyévben egy összegben értékcsökkenési leírásként számolta el? Hogyan kell elszámolni az egy összegben leírásra kerülő műszaki berendezés, gép beszerzését, illetve az értékcsökkenési leírását?
Részlet a válaszából: […] ...mint a szóban forgó beruházás miattiadóalap-csökkentés lehetősége.Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése alapján: a 100 ezer forintegyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszköz bekerülési értéke – avállalkozó döntésétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetlen és adórendszerbeli támogatás

Kérdés: a) Egy cég 2009. évben megvásárolta egy szoftver tulajdonjogát. Elnyert pályázata van a beszerzéshez, mely szerint 50%-os (egyelőre csak előleg) támogatásban részesül. A pályázat nem nevesíti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül. A cég Pest megyében van, és besorolás szerint kisvállalkozásnak minősül. E szerint a támogatás mértéke (a támogatás intenzitása) maximum 30% (Pest megye) + 20% (kisvállalkozás) = 50% lehet, amelyet már az 50%-os elnyert pályázattal elért a cég, tehát a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás előtti eredmény már nem csökkenthető a szoftver bekerülési értékével? b) Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjával kapcsolatban még egy kérdés: Egy cég adózás elő­t­ti eredménye 10 millió forint, melyet csökkenteni szeretne 2 gyártógép bekerülési értékével, összesen 11 millió Ft-tal. A 2 gép bekerülési értékéből csak 6 millió forint adóalap-csökkentésre jogosult, a teljes bekerülési értéknek egy részére. A bekerülési érték egy részére is igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] a) Helyes a kérdésben megfogalmazott levezetés, amely szerintegy kkv-nak minősülő vállalkozás Pest megyében 30+20% = 50% támogatásrajogosult. Ha ezt kimeríti a közvetlen támogatással, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének zs) pontja alapján nem jogosult kedvezményre, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bérmunkához felhasznált anyag

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján a pluszanyagok beszerzését a bérmunkaszabályszerű elvégzése (az elektronikai termék összeállítása) igényli, annakérdekében történik. Így egyértelmű, hogy a magyar leányvállalat a bérmunkaformájában szolgáltatást nyújt a német anyacégnek, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
117
118
119
219