2185 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?

Kérdés: 2006-ban cégünk minden 10 000 Ft vásárlás után egy 6000 Ft-os mobiltelefont ad ajándékba. Kérdésünk: Milyen járulék-, illetve áfavonzata van az ajándéknak?

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét belföldön, uniós országban, harmadik ország felé értékesíti úgy, hogy saját kisteherautójával szállítja a megrendelőnek. Kell-e áfát bevallani és fizetni a belföldi, az uniós országba, illetve harmadik országba történő szállítás esetén, ha a fuvardíj az áru árában benne van, illetve ha a fuvardíj nincs benne az áru árában, az külön tételben kerül felszámításra?

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. számú melléklet 2/d) pontja alapján az alapok befektetési jegyeinek rendszeres (nem eseti) beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az arányosításnál számításba kell-e venni? Ha igen, az összes bevétel 10 százalékát meghaladó mérték számítása során az árfolyamnyereséget milyen bevételhez kell viszonyítani?

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.

Kérdés: Egy autókereskedés szervizszolgáltatás és autó-, valamint alkatrész-értékesítés mellett bankoknak közvetít hitelt, ezért tárgyi adómentesen számláz jutalékot. Ez utóbbi szolgáltatáshoz nincs áfás beszerzése. Ettől függetlenül kell-e arányosítani az áfát a többi beszerzésre?

Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?