Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben felsoroltak rendezése alapvetően az ellen­őrzésszabályai alkalmazásával történhet meg. Természetesen nem csak az áfahiánytkell könyvelni, de azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek alapján azáfahiány megállapításra került. Éppen ezért az áfahiány...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Marketingköltségek elszámolása

Kérdés: Cégünk egy országosan forgalmazott termék kizárólagos forgalmazója Magyarországon. A termék gyártója nemzetközi szinten a termék forgalmazásával kapcsolatban új irányelveket, teljesen új designt alakított ki, amivel párhuzamosan a termék egy új verzióját is bevezette a nemzetközi piacon. Hogyan kezeljük azt a problémát, hogy az új termék és az új design bevezetésével kapcsolatban ugrásszerűen megemelkedett a marketingköltség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy az értékesítési, forgalmazásiköltségek (idetartozik a marketingköltség is) az értékesítés közvetettköltségei közé tartoznak, és mint ilyeneket a felmerülés időszakában kell azeredmény terhére elszámolni.Az Szt. 47-51. §-ai meghatározták,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 18.
Kapcsolódó címke:

Használt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ akönyveléssel kapcsolatos kérdésekkel kezdjük.Az ügyfél használtautókkal kereskedik. Ebből következően a használt autókat nem saját célraszerzik be, hanem továbbértékesítés céljából. Így a használtan beszerzettgépkocsikat a beszerzési áron készletre kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Anyagigényes szolgáltatások számlázása

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni a teljesített szolgáltatások ellenértékét avevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nemtartalmazó – összegben. Az Szt. 167. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyoni értékű joghoz kapcsolódó bankköltség elszámolása

Kérdés: A társaság vagyoni értékű jog megvásárlása érdekében hitelkeret-szerződést kötött a pénzintézettel. A jelentős értékű üzemeltetési jog ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz (gépek, járművek) kötődik. A hitelszerződés rögzíti, hogy a hitel az eszközök átadási ütemének megfelelően kerül folyósításra. Az eszközök átadása és a hitelszerződés megkötése között eltelt majdnem egy év, ezalatt a hitel nem került folyósításra, de a hitelszerződésből eredően komoly bankköltség (szerződéskötési díj és kezelési költség) merült fel. Ezen tételek számviteli elszámolásának mi a helyes módja? Beruházási költség? De a vagyoni értékű jog nem beruházás! Bankköltség mint elszámolt költség időbeli elhatárolással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontjábanfoglalt rendelkezésekből kell kiindulni. Ezen előírás nemcsak a beruházásnakminősülő beszerzések esetében alkalmazandó, minden eszköz (és így a vagyoniértékű jogok) beszerzésekor, ha ezen tételek az eszközhöz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli elszámolásalapvetően az adott ügyletet alátámasztó szerződéses kapcsolatokra épül. AzSzt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja ezt a követelményt a következőképpenfogalmazza meg: a teljesítés időszakában elszámolt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 4.

Bemutató darab könyvelése

Kérdés: A szolgáltató cég közösségi beszerzésből megrendelt egy öltözőszekrényzár-rendszert, amelyet a tevékenységéhez kapcsolódóan vevői részére be kíván mutatni. A beszerzést melyik számlára kell könyvelni? Ha a későbbiek során ezt a bemutató darabot is értékesíti a cég, hogyan alakul a könyvelése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének rendelkezésébőlkell kiindulni. E szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kella befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.A kérdés szerinti, bemutatásra szánt zárrendszer -feltételezhetően –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Árrésszámítás

Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Előre bocsátjuk, a kérdésben megfogalmazottakra teljeskörűen– terjedelmi korlátok miatt – nem tudunk válaszolni. Éppen ezért csak alegfontosabbakra utalunk.Mi az árrés? A leggyakrabban alkalmazott meghatározásaszerint: az áru fogyasztói ára és beszerzési ára közötti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 89. §-ának (2) bekezdése szerint: a tag a vagyonihozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszonyfennállása alatt nem követelheti vissza. Ebből az következik, hogy a tag általa társaságba bevitt autó nem követelhető vissza. Ez az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után

Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átalakulással új társaság jön létre. Így a véglegesvagyonmérleg szerinti nyitó készletadatai között nem értelmezhető a sajáttermelésű készlet (az átalakulást megelőzően nem létező társaság nemvégezhetett termelőtevékenységet). Ebből következően helyesen jártak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:
1
…
47
48
49
…
78