Tárgyi eszközök bontási költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy volt iparvállalat (amely a tevékenységét befejezte) területén lévő, a korábbi tevékenységhez kapcsolódó, cső- és elektromos vezetékek bontási költségeit hol számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök megszüntetésével, bontásával kapcsolatos költségeket – főszabályként – a felmerülés időszakában, az eredményt terhelő költségként, az 5. számlaosztály megfelelő számláin kell elszámolni, és mint ilyen költségeket a társasági adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] A vállalati üdülőben nyújtott étkezést korlátozottan (csak az üdülők) veszik igénybe, ezért az az SZJ 55.51.10 szám alá sorolandó. A munkahelyi étkeztetésben az ételforgalom az Áfa-tv. 1. számú mellékletébe tartozik. Így az étkezési díjat is 15 százalékos áfa terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Innovációs járulék

Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A KTIA-tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az innovációs járulék alapja a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, azaz az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Társaságunk a saját munkavállalók képzési költségeit az igénybe vett szolgáltatások között, mint oktatási költséget számolja el. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható, az oktatási költségek között elszámolt tanfolyami díjakat az OKÉV engedélyezése után át kell-e könyvelni a szakképzési hozzájárulásra?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. Az Szt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint a bérjárulékok között kell kimutatni a szakképzési hozzájárulás összegét is. Az eredménykimutatásba beállítandó bérjárulék összege csak akkor fog az Szt. előírásainak megfelelő információt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 77. számában az 1588. és az 1589. kérdésre adott válaszhoz.A kérdésre adandó válasz előtt meg kell jegyezni, a hivatkozott válasz, az Szt. előírása feltételezi, hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint járnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Energiaadó elszámolása

Kérdés: A számlázott energiaadót költségként vagy egyéb ráfordításként kell-e elszámolni? Mi a helyes könyvelés az energiakereskedőnél, illetve a közüzemi fogyasztónál?
Részlet a válaszából: […] Ha a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztónak energiát értékesít, akkor a közüzemi szolgáltatónak az Enad-tv. 3. §-a alapján energiaadót kell fizetnie. Az adófizetési kötelezettség az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjában keletkezik, bizonylata az energia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Visszaigényelt energiaadó elszámolása

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a közüzemi szolgáltató nem energiaadót számláz a fogyasztó felé, hanem az energiaadó címén elszámolt ráfordítás fedezetét tünteti fel a számlában, amelyet árbevételként kell elszámolnia.A közüzemi szolgáltató energiát vásárol az erőműtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Értékcsökkenés elszámolása maradványérték esetén

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerint az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez ... viszonyított arányát ... az egyedi eszköz várható használata.... figyelembevételével kell megtervezni. Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján viszont értékcsökkenés elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték összegéig lehetséges. A következőkben leírt 2 módszer közül melyik módszer alkalmazása a helyes? 1. módszer 2. módszer Bekerülési érték 5 000 000 5 000 000 Maradvány- érték 1 500 000 1 500 000 Várható hasznos élettartam 5 év 5 év Érték- csökkenés alapja 5 000 000 3 500 000 Évenkénti érték- csökkenés 1. év 1 000 000 700 000 2. év 1 000 000 700 000 3. év 1 000 000 700 000 4. év 500 000 700 000 5. év 700 000 Összes érték- csökkenés 3 500 000 3 500 000
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy a 2. módszer a helyes módszer.Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható, maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési) értékét ... azokra az évekre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Nagy értékű személygépkocsi költségelszámolása

Kérdés: Kell-e a személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolásánál a hatmillió forint beszerzési értékhez kapcsolt korlátot alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. évközi módosítása alapján a személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolásánál megszűnik a hatmillió forint értékhez kapcsolt korlát. A hatályon kívül helyezett rendelkezés azt jelenti, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely után az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Halasztott bevételként elhatárolt összeg megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 1998-ban a külföldi tulajdonostól beruházásra pénzeszközt és térítés nélkül tárgyi eszközöket kapott. A beruházást megvalósítottuk, az átvett pénzeszköz, illetve tárgyi eszközök bevételkénti elszámolását követően az évenként elszámolt értékcsökkenést meghaladó összegben időbeli elhatárolásra került sor. 2003-ban az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolt bevétel miatt az adózás előtti eredmény csökkenthető-e?
Részlet a válaszából: […] Remélhetőleg a kérdésben leírtak nem a tényleges elszámolást tükrözik. Az 1998-ban hatályos előírások alapján a következők szerint kellett eljárni: passzív időbeli elhatárolásként kellett kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt, a véglegesen fejlesztési célból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
1
58
59
60
73