Üzembe helyezésig felmerült költségek elszámolása

Kérdés: 2002-ben jó évet zártunk. A vásárolt gép tárolásával, üzembe helyezésével felmerült költséget az eredmény terhére elszámolhatjuk-e? A nyereségünk elbírná. Van-e arra lehetőség, hogy az üzembe helyezés előtt felmerült költségeket ne az eszköz értékében kelljen figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nincs ilyen lehetőség. Az Szt. 47-51. §-ainak előírásából következik, hogy az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (a rendeltetésszerű használatbavételig) felmerült, az eszközhöz egyedileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Kötelező címke költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk importból származó kozmetikai termékek kereskedelmével foglalkozik. Törvényi előírás szerint a forgalomba kerülő termékeknek rendelkezniük kell olyan magyar nyelvű feliratozással, amely a vevő számára tájékoztatást nyújt: tartalmazza a felhasználás módját, a gyártó és forgalmazó nevét és címét, a minőségmegőrzés időtartamát, a KERMI-számot stb. Ezt a címke tartalmazza, amelyet termékeink hátoldalára ragasztunk. A címkével kapcsolatos költségek hol számolhatók el? A címke beszerzése készletre vehető-e?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz. Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Anyagköltség vagy elábé

Kérdés: Az anyagköltség és az elábé fogalmának meghatározása gondot jelent a vendéglátásnál és a bolti kiskereskedelemben. Például a vendéglátásban a felszolgált, kimért ital, a fagylalt áru vagy anyag, a kiskereskedelemben a 15-20 dkg-onként értékesített felvágott áru vagy anyag? Fontos ez a helyi adóbevallás miatt is, mert városunkban más mértékkel adózik a kereskedelmi tevékenység, mint a vendéglátás, mint szolgáltató.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz – elöljáróban – az Szt. 78. §-ának (2) és (5) bekezdését kell idéznünk, mely szerint: anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét kell kimutatni, eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Ügyvédi díj mint a bekerülési érték része

Kérdés: A használt lakások – mint áruk – beszerzési értékébe a vételáron kívül beletartozik-e a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi díj számla szerinti értéke, továbbá a konkrét lakással kapcsolatosan az eladásig kifizetett közös költség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy a használt lakások bekerülési értékébe beletartozik a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződések ügyvédi munkadíja is.A használt lakásokat azonban csak akkor lehet az áruk között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész nyilvántartása

Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár). Ha a vételár eltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Könyvállomány nyilvántartása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
Részlet a válaszából: […] A választ a közel 30 éve hatályos jogszabály, a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról szóló, 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet adja meg.Az együttes rendelet 2. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Irodaként használt lakás áfája

Kérdés: Társaságunk iroda céljára vásárolt lakást kíván eladni. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az áfakötelezettség kapcsán közömbös, hogy az ingatlant milyen célra használták, az adójogi megítélést egyedül az határozza meg, milyen elnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja alapján lakóingatlanon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Tárgyi eszköz selejtezése

Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközeit selejtezheti-e, és milyen formában?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. nem tartalmaz tiltó rendelkezéseket a tárgyi eszköz selejtezésére vonatkozóan. A törvény 5. számú melléklete arról rendelkezik, hogy a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készletek selejtezéséről jegyzőkönyvet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

A támogatás és a bekerülési érték

Kérdés: A kapott géptámogatást bevételként számoljuk el. Az értékcsökkenést a bekerülési értékből, vagy a támogatással csökkentett összegből kiindulóan kell-e elszámolni? A választ a következő adatok felhasználásával kérjük megadni: a traktor bekerülési értéke 5000 E Ft, a támogatás 1250 E Ft, az értékcsökkenés mértéke 14,5 százalék.
Részlet a válaszából: […] A választ egy megjegyzéssel kezdjük: a kérdésben leírtak alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a kérdező helyesen számolja-e el a géptámogatást rendkívüli bevételként, mivel a traktorbeszerzéshez mezőgazdasági fejlesztési támogatás is kapcsolódhat, amit viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
61
62
63
73