Adómentesen adható juttatások

Kérdés: A munkavállalók részére évente 3x5700 Ft/hó értékben adómentesen adható juttatásoknál járható-e az a megoldás, hogy a munkavállalók például élelmiszer, vegyi áru, ruházat vásárlásáról a cég nevére szóló számlát adnak le? Természetesen ha a számla értéke az adómentes határt meghaladja, akkor csak az adómentes határig történik kifizetés és elszámolás a könyvelésben.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete [8.19. a) pont] szerintadómentes a kifizető által a magánszemélynek (kifizetőnként) legfeljebb évihárom alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalványértékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Nullára leírt gépkocsi felújítása

Kérdés: Kis tehergépkocsit két éve az értékelési tartalékkal szemben nullára leírtak. Most felújították. Hogyan kell ezt elszámolni az adott esetben? Módosítja az értékhelyesbítés összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy az Szt. vonatkozó előírásaitnagyon sajátosan (és ezért helytelenül) értelmezik.Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy atárgyi eszközöket piaci értéken értékeljék, és a nettó érték (az adott esetbenez nulla)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címkék:  

Multimédiás eszközök kölcsönzésének elszámolása

Kérdés: Videokazettákat és DVD-ket kölcsönző vállalkozás folyamatosan vásárolja a megjelenő új filmeket, amelyek bekerülési értékét azonnal anyagköltségként számolja el. Év végén nem mutat ki készletértéket. Helyes-e ez a módszer, annak ellenére, hogy a kazetták a vállalkozás tulajdonában maradnak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az alkalmazott és leírt elszámolásimódszer alapvetően nem felel meg az Szt. előírásainak.Amennyiben a videokazettákat és DVD-ket a társaság kizárólagkölcsönzési célból szerzi be, és azokat tartósan, egy évnél hosszabb időtartamalatt hasznosítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Szakmunkás-tanulói képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói gyakorlati képzés folyik. A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő – a vonatkozó jogszabályok keretei közötti – költségeket elsődlegesen a 782. számlán, másodlagosan az 5. számlaosztály megfelelő számláján tartjuk nyilván. Év végén ezeket a költségeket – az 1780. kérdésre adott válasz szerint – át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő költségeketvalóban át kell vezetni a bérjárulékok közé a szakképzési hozzájárulásszámlára, maximum akkora öszszegben, mint amennyivel a befizetendő szakképzésihozzájárulás csökkenthető. A szakképzési hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

Nullára leírt járművek, gépek karbantartása

Kérdés: A társaságnál több olyan jármű, gépi berendezés is van, amelynek a nettó értéke 0 (azaz nullára leírt), de nem üzemképtelen. Ilyen esetben a karbantartás címén elszámolt javítási költségeket az eszközökre kell aktiválni? A könyvvizsgáló kifogásolta, mert nem így jártunk el.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján nem megalapozott a könyvvizsgálóálláspontja, feltéve, hogy a szóban forgó, nullára leírt, nem üzemképtelenjárműveket, gépi berendezéseket rendeltetésszerűen használják is.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja alapjánkarbantartás a használatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kereskedelmi és építőipari tevékenység

Kérdés: A kft. tüzéptelep-kereskedelmi és építőipari tevékenységet folytat. A saját tüzéptelepről kiszállított építőanyagot, amit az építőipari tevékenységhez használ, milyen bizonylaton tudja elszámolni, hogy sem az Áfa-tv., sem a Tao-tv. előírásait ne sértse meg? Belső számla vagy szállítólevél is elegendő?
Részlet a válaszából: […] A kft. a tüzéptelepre beszerzett árukat a beszerzéskor vagykészletre veszi, és a tényleges értékesítéskor (kiskereskedelmi tevékenységegyakorlásakor) számolja el az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként),vagy nem vezet az árukról naprakészen nyilvántartást, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Készlet selejtezése egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó azokat az árukat, amelyek már nem divatosak (többszöri leértékelés alapján is készleten maradtak), nem tudja értékesíteni, ezért leselejtezi (megsemmisíti, esetleg átadja a Vöröskeresztnek). Keletkezik-e ennek alapján valamilyen adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a bevételeit és a költségeitpénzforgalmi szemléletben (a bevétel befolyásakor, a kiadás kifizetésekor)veszi számításba az adóköteles jövedelem megállapításakor. Így a selejtezetteszközök a megszerzéskor (az áru kifizetésekor) csökkentették a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Uniós anyagbeszerzéshez kapcsolódó termékdíj

Kérdés: Melyik a helyes eljárás az uniós anyagbeszerzésekhez kapcsolódó csomagolási termékdíjjal kapcsolatban? Az anyagbeszerzés termelési célra történik, az anyagok beérkezésekor az anyagok csomagolása (kartondoboz, műanyag tasak) hulladékká válik. Az uniós csatlakozás előtt a csomagolás termékdíját a vámértékben növelő tényezőként kellett figyelembe venni, és így a vámáru áfaalapjában is benne volt. És hogyan van ez 2004. május 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 26/A §-ának (1) bekezdése szerint a Közösségenbelülről történő termékbeszerzés esetén az adó alapját a 22-26. §rendelkezéseinek alapján kell megállapítani. A 22. § (3) bekezdése alapján azadó alapjába beletartoznak az adók és más, az árat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadáskor átvett cégautó értékesítése (áfa)

Kérdés: Beolvadás után a befogadó cégnél az átvett cégautó értékesítésekor az áfa visszaigényelhető részének alapja hogyan állapítható meg? A konkrét eset a következő: 2002. évben "A" kft. beolvadt "B" kft.-be. Az "A" kft.-nek volt egy 10 millió forint beszerzési értékű cégautója. Ezt a cégautót beolvadáskor nettó értéken vette át "B" kft., mely 5 millió forint volt. 2003. évben – tehát a személygépkocsi "A" kft. részéről történt beszerzésétől számított 60 hónapon belül – eladta "B" kft. Ilyenkor a le nem vonható áfa arányos része az "A" kft.-nél beszerzett számlán lévő áfatartalom alapján történik?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközökre vonatkozó, az utólagos értékesítésmiatti korrekciós szabály az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerintalkalmazandó ebben az esetben, hiszen beolvadás esetén fizetendő adó nemkeletkezik. Ez azzal is jár tehát, hogy pótlólag levonható adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Visszatérített vám könyvelése

Kérdés: 2003 novemberében VPOP-határozat alapján vámot, illetve áfát fizettünk importáru után. A vámot anyagköltségként, illetve elábéként könyveltük. Nincs folyamatosan vezetett nyilvántartás. December 31-én nem volt raktáron egy tétel sem ebből a beszerzésből. 2003 decemberében vám-visszatérítési igényt nyújtottunk be. A VPOP 2004 januárjában határozatban közölte a visszatérített vám- és áfaösszeget. Hogyan kellett ezeket a tételeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint a bekerülési érték részei a beszerzéshezkapcsolódó adók és adó jellegű tételek, így a vám, a vámteher is. Ebbőlkövetkezően a VPOP-határozat alapján kivetett vámot helyesen számolták el -folyamatos készletnyilvántartás hiányában – anyagköltségként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
60
61
62
77