5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egy kft. nagy összegű, nem hitelintézet felé fennálló, cégcsoporton belüli kölcsöntartozással rendelkezik. A saját tőke negatív. A fennálló kölcsöntartozás után jelentős összegű kamatot fizet minden évben. A kft. rendelkezik egy kölcsönköveteléssel is, amely szintén egy kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A kölcsönkövetelés után kamatbevétele keletkezik. A kft. adótanácsadója szerint az alultőkésítés miatt csupán a kamatráfordítás és a kamatbevétel különbségével kell megnövelnünk az adóalapot. Mi ezt a törvényből nem tudjuk levezetni. Véleményünk szerint a kölcsönkövetelést csak a kötelezettségállomány számítása során vehetnénk figyelembe (ez viszont a negatív saját tőke miatt nem érinti az alultőkésítés eredményét), az alultőkésítés alapját jelentő fizetett kamat összegét pedig nem csökkenthetjük a kapott kamatok összegével. Melyik értelmezés a helyes?

Kérdés: A Tao-tv. 6. §-a (9) bekezdésének c) pontja alapján növelő tétel a minimumadó megállapításánál a tagi kölcsön átlagos állományának értéke. Ha a tárgyév december 31-én a tagikölcsön-kötelezettség összege nulla, akkor is növelni kell a minimumadó alapját?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.

Kérdés: A társaság 2018 augusztusában osztalékelőleget fizet tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján. A kft. 2018. március 15-től visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. szerint a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. Hogyan értelmezhető az az előírás, mely szerint a saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között kell törzsbetéteik arányában felosztani? Mi van akkor, ha az osztalékról való döntés időpontjában a saját üzletrészt a társaság már értékesítette, azaz nincs saját üzletrész?

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?

Kérdés: Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég (kettős könyvvitel, elsődleges költséghely) egészségbiztosítást kötött (egészségőr) dolgozóinak, ami adómentesen adható juttatás. Szabályos-e, ha a költségnemek között az egyéb személyi jellegű kifizetések között számoljuk el, a költséghely/költségviselő könyvelésben pedig az általános költségek között, mint a központi irányítás költsége?

Kérdés: Társaságunk a biztosítótól a gépjármű eladása miatt 2018 februárjában díjvisszatérítésről szóló számviteli bizonylatot kapott. A visszatérítés teljes mértékben 2017. évre vonatkozik. Nyilvánvalóan el kell határolni az összeget 2017. évre. Hogyan tegyem ezt? Bevételként vagy költségcsökkentésként kell elszámolnom?

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelintézettől lejárt követeléseket vásárol. A követelést annak a vételárán az ügyfelekkel szemben követelésként, illetve az adóstól ténylegesen járó összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatja. Az engedményezett (eredeti hitelszerződésben rögzített feltételekkel) követelés kamatozását tovább folytatja a tulajdonba kerülés után is. Ha erre a követelésre befizetés érkezik, mi a helyes elszámolási rend (a befizetés csak részlet, általa nem szűnik meg a tartozás): elszámolom a "saját időszak" alatt keletkezett kamatra (árbevételt eredményez), a vásárolt követelés bekerülési értékét csökkentem (árbevétel csak a bekerülési érték felett keletkezik)?