5330 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Az E kft. 2008-2010-ben elektronikai tesztközpontot épített bankhitel igénybevételével. 2010-ben a tesztközpontot használatba vette, a beruházási bankhitelt felhasználta, a felhasználással a bank felé elszámolt.
A bankhitel feltételei miatti kötöttségek azonban túlzottak voltak. Piaci alku nyomán előnyösebb konstrukció született: E kft. tulajdonosai, A kft., B kft. és C kft. egyenként vettek fel bankhitelt. Ezt a tulajdonosi arányoknak megfelelően, kölcsönként odaadták E kft.-nek, aki ebből végtörlesztette a beruházási hitelét. E kft. törleszti a tulajdonosok felé a kölcsönét, és a tulajdonosainak a kölcsön után piaci mértékű kamatot fizet. Szeretné a 2012-es társaságiadó-bevallásában a Tao-tv. 22/A. § szerinti adókedvezményt érvényesíteni a tulajdonosai felé megfizetett kamat után. Megteheti-e?

Kérdés: A valutaváltással foglalkozó cég milyen tranzakciókat kell, hogy könyveljen? Szükséges-e minden egyes valutavásárlást és -eladást könyvelni a főkönyvben? A valutaváltó a tevékenységéhez egy zárt rendszert használ, amelyből minden tranz­akcióhoz bizonylatot nyomtatnak. Szükséges ezeket a pénzváltó saját főkönyvében rögzíteni? Vagy elegendő valamilyen összesített adatforgalom könyvelése a valutaváltói tevékenységet lekezelő számítógépes (zárt) rendszer listái alapján? A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet a számviteli elszámolásról nagyon kevés rendelkezést tartalmaz.

Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?

Kérdés: A kiva-adóalanyiság előtti bejövő, kimenő számlák kiva-alanyiság alatt történő kiegyenlítése módosítja-e a tárgyidőszaki pénzügyi eredményt? Ha igen, akkor bruttó vagy nettó összeget kell figyelembe venni a módosításnál?

Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?

Kérdés: A szolgáltató társaságunk részére utólag számlázott energiaköltséget 2009., 2010., 2011. évekre 2013. 02. hónapban. Kell-e a társasági adót önellenőrizni?

Kérdés: Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?

Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Milyen költségtérítés és milyen összegben adható a munkavállalónak adómentesen, ha a vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművel történik az árubeszerzés?