Borravaló fizetése bankkártyával

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bankkártyával fizetett borravalóval?
Részlet a válaszából: […] ...borravaló nélküli ellenértékét, külön tételben a borravalót. Számviteli szempontból azonban a teljes – áfa nélküli – összeget árbevételként kell elszámolni. A szolgáltatás igénybevevőjénél az elszámolás bizonylata a készpénzes számla (a fentebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész a mérlegben

Kérdés: A visszavásárolt üzletrészt – társasági szerződés eltérő rendelkezése szerint (Gt. 135. §-a) – 5 évig nem idegenítik el. Tekinthető-e ez tartós eszköznek, szerepeltethető-e a befektetett eszközök között a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve – ha a társaság többletpénzeszközzel rendelkezett a visszavásárláskor, akkor – a többletpénzeszköz hasznosításának bevételétől esik el a társaság. Ebből következően a társaság számára anyagi hátránnyal (veszteséggel) jár a visszavásárolt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetendő áfát a fordított adózás szabályai szerint kell megállapítani. Mivel az Szt. követelménye a beszerzés, a szolgáltatás igénybevétele esetén is az, hogy azt a szerződés szerinti teljesítés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címke:

Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] ...jelentő tagdíjat a társasági szerződésben meghatározott összegben – a számla alapján –, minden évben teljes összegében árbevételként kell elszámolni. Ha a tagdíjak összege nem fedezi a tárgyévi üzleti évben felmerült költségeket, ráfordításokat, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Adott előleg egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?
Részlet a válaszából: […] ...a példában 2012. decemberben adott összeg.Az Szja-tv. 11. számú mellékletének b) pontja alapján költségként számolható el a bevétel megszerzésével összefüggő kiadás, adott előleg. Főszabály szerint kiadás alatt a pénzügyileg teljesült kifizetés értendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt.-nek a társaság végelszámolással történő megszűnéséhez vissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá, és a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal az Szt. 2/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Étkezési jegyek könyvelése

Kérdés: Vendéglátó-ipari kft. – amelyik egy nagyvállalat telephelyén működik, de utcáról látogathatják a vendégek – saját kibocsátású étkezési jegye­ket is ad ki. Ezeket számlázza az éttermet bérbe adó vállalatnak, amely az ellenértéket kifizeti, majd a dolgozók ebédeléskor beváltják a jegyeket. Más külső vendégek fizethetnek bankkártyával, SZÉP kártyával, egyéb étkezési utalvánnyal. Ezeket hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a saját kibocsátású étkezési jegyek átvételét is rögzítették (T 381 – K 91-92, 467), akkor annak összegével a pénztári bevételt az adott vevővel (a bérbeadóval) szembeni kötelezettség csökkentésével kell kivezetni (T 4799 – K 381), mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Késedelmi kamat könyvelése

Kérdés: Társasházunk gépi programmal könyvel. A program által készített mérlegben a követelések megbontva szerepelnek: közösköltség-tartozás, ez bontódik jelzáloggal terhelt és nem terhelt tartozásra, késedelmikamat-tartozásra. Véleményem szerint a késedelmi kamat nem kerülhet be a követelések közé.
Részlet a válaszából: […] ...véleményével. Az Szt. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a kapott késedelmi kamatok összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgy­évet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Uniós pályázat előlege

Kérdés: Cégünk 2013-ban uniós forrásból finanszírozott pályázatot nyert dolgozóink oktatására. Élni kívántunk az előlegfizetés lehetőségével. Hogyan könyvelem az előleget? Előlegként, majd és amikor a teljes összeget megkapjuk, akkor adóalapot nem növelő bevételeink közé?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó írásban igazolja, hogy a teljesítés megtörtént, akkor a teljesítés időpontjával az előleg – jellemzően – egyéb bevételkénti elszámolással (a kérdés szerinti esetekben), T 453 – K 9634 könyvelési tétellel, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...időbeli elhatárolással történő elszámolása nem egyeztethető össze a számviteli alapelvekkel. Elsősorban az összemérés elvével (a bevételeknek megfelelő költségeket [ráfordításokat] kell számításba venni), az időbeli elhatárolás elvével (a gazdasági esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:
1
234
235
236
533