Üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetési költségei

Kérdés: Az üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetése során az üzemeltető által igénybe vett szolgáltatások költségei az üzemeltetőnél elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként? Az intézmény üzemeltetését az üzemeltető végzi. Az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátásáért, az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalányt havi rendszerességgel számlázza. A megfizetett üzemeltetési átalány az üzemeltető árbevétele. Az üzemeltetési szerződésben rögzítették, hogy az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátása során felmerült kiadásait az üzemeltető saját költségén köteles megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnak, azokat az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell kimutatni.A kérdésben leírtak alapján az üzemeltető árbevétele az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalány. Más jogcímen árbevételt az üzemeltető nem tud érvényesíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Két vendéglátó-ipari egység megállapodik, hogy az új Mt. rendelkezéseinek megfelelően közös munkaszerződést létesítenek néhány felszolgálóval. A megállapodás alapján az "A" céget kijelölik az adófizetési kötelezettség teljesítésére, a "B" munkáltató, mint további munkáltató az adófizetési kötelezettség rá eső részét "A" munkáltató részére téríti meg. Hogyan történik ez esetben a munkabér és bérjárulékok helyes elszámolása az "A" és "B" cégnél? A két munkáltató milyen bizonylattal számol el egymással?
Részlet a válaszából: […] ...új Munka Törvénykönyve és az Art. rendelkezései figyelembevételével álláspontunk a következő:A kijelölt munkáltató (a kérdés szerint "A" cég)– teljesíti a munkabér-fizetési kötelezettséget,– az adókötelezettségeket a saját nevében teljesíti.Ebből az következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címke:

Követeléselengedés, végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?
Részlet a válaszából: […] ...elengedése miatt 2010-től az adós nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az elszámolt bevétellel, illetve a követelést elengedőnek nem kell növelnie az eredményt az elszámolt ráfordítással. Ez alól kivétel:– ha kapcsolt vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Jogelőd nélkül alakult cég könyvvizsgálata

Kérdés: Ha egy cég jogelőd nélkül 2012. évben alakult, nincs megelőző két üzleti éve, de az arányosított tárgyévi adatai alapján eléri a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárát, akkor 2012. évre kötelező-e a könyvvizsgálat? Hogyan kell az Szt. 155. §-ának (4) bekezdését értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...Ez következik az Szt. 155. §-a (3) bekezdésének előírásából, ahol a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételéről szól a törvényi előírás.Nyilvánvalóan a 2012-ben jogutód nélkül alapított cégnél nincsen megelőző üzleti év....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Beszállítókkal szembeni magatartás

Kérdés: Kérdésem a 2009. évi XCV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, (2a) bekezdésében részletezett árengedmény elszámolásának módjával kapcsolatos. Az elszámolás végeredménye mutatkozhat cégünk vagy vevőnk javára is. Az elszámolás áfaalapot képez? Számlát vagy jóváírót kell kiállítani róla, vagy pénzügyi értesítőlevelet?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból is az eredeti teljesítési időpont. A számlával egy tekintet alá eső okirat szerinti összeget a beszállító árbevételként, a kereskedő az eladott áruk bekerülési értékeként számolja el.Hasonló a helyzet akkor is, amikor a kereskedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Készpénzforgalom korlátozása egy szerződés esetén

Kérdés: A 2013. évi törvénymódosítások előírják a készpénzforgalom korlátozását, amely szerint egy szerződésre havonta maximum 1 500 000 forint fizethető készpénzben. Ha egy vállalkozás rendszeresen vásárol nagy értékű tévékészüléket, egy szerződésnek tekintendő, és összeadandó például a havi öt vásárlás, aminek az értéke esetleg meghaladja az 1,5 millió forintot? Egy szerződésnek kell tekinteni az azonos partnernek rendszeresen történő szállításokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az egy szerződésbe tartozó jogügyletet csak konkrét esethez kapcsolódóan, az összes körülmény figyelembevételével lehet meghatározni.Az egyértelmű, hogy a szerződéses kapcsolatnak (akár egy, akár több szerződésről van szó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Saját rezsis beruházás anyagköltsége

Kérdés: Saját rezsis beruházás anyagköltsége levonható-e az iparűzési adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] ...le.A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve – többek között – az anyagköltséggel. Az anyagköltség értelmező rendelkezését a Htv. 52. §-ának 37....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Árukészlet az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Hogyan befolyásolja az év végi árukészlet az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó eredményét? Év közben a vásárolt áru teljes összegben csökkenti az adóalapot, vagy itt is van adóalap-módosító tétel? Hogyan kell pontosan megállapítani az egyéni vállalkozó adóalapját?
Részlet a válaszából: […] ...melléklet II. Részletező nyilvántartások 13. pontjában foglaltak alapján. Csak az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése esetén bevétel a meglévő áru leltári értéke a vállalkozói bevételek elszámolásáról szóló 10. számú melléklet II. fejezetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Egy főre jutó jövedelem családi gazdaságban

Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.
Részlet a válaszából: […] ...együttes létszámot kell alapul venni az adóalap számításánál. Ha a családi gazdaság decemberben alakult, akkor a december hónapi bevételeket és költségeket kell figyelembe venni a számításnál. A családi gazdaság időszakára a családi jövedelmet a közösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.Egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén a százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
1
238
239
240
533