5308 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?

Kérdés: Közüzemi számlával kapcsolatban kérdezem. A számla adatai: kelte: 2022. 01. 17., áfateljesítés: 2022. 02. 01., elszámolási időszak: 2021. 12. 01. – 2021. 12. 31. Könyvelhető-e a 2021-es évre a számla, illetve a 2021. évre kimutatható-e szállítói kötelezettségként (eltérő áfaesedékesség könyvelése mellett), vagy a 2022. évre kell könyvelni a számlát, és azt passzív időbeli elhatárolással kell kimutatni költségként a 2021. évre?

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
–kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
–reprezentációs költségek
–telefonszolgáltatás magáncélú része
–üzleti ajándék
–betegszabadság
Nem kivaadóalap:
–védőital
–orvosi ellátás költsége
–magánszemélynek fizetett bérleti díj
– védőszemüveg
–munkába járás költsége

Kérdés: A Széchenyi-kártya-konstrukcióhoz kapcsolódó de minimis támogatás egyszeres könyvvitelben történő helyes elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. Vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozó 3 éves Széchenyi-hitelkeretére vonatkozóan a kamattámogatás, kezességidíj-támogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kamattámogatás, kiemelt különbözetitöbblet-kezelési költség és kiemelt különbözetitöbblet-kezességi díj támogatástartalma határozat szerint kb. 1 500 000 Ft. Mi ennek az összegnek a helyes elszámolása (bevétel-költség)? Milyen összefüggésben van ez a hitelkeret kihasználtságával? Van-e jelentősége annak, hogy a hitelkeret 3 évre szól? Mit változtat, ha a de minimis támogatást átmeneti támogatássá minősítik?

Kérdés: Tájékoztatást kérek az iparűzési adó helyes könyvelésére, mivel az iparűzési adó mérséklése kapcsán nincs egységes álláspont a meg nem fizetett adó könyvviteli elszámolására. Két lehetőséget említenek a különböző cikkek:
Az egyik szerint: a csökkentett összegű iparűzési adó elszámolása a ráfordítások között. A második szerint a teljes összegű iparűzési adó elszámolása és a csökkentés mértékének megfelelő összeg egyéb bevételként történő elszámolása. Kérdés, hogy a 2. esetben egyéb bevételként az adóelőlegekre vonatkozó (már realizált) csökkentett összeget kell elszámolni egyéb bevételként, vagy a teljes (az év végi bevallásban megállapított) összegre vetített kedvezmény összegét?

Kérdés: A társaság K+F-pályázaton támogatást nyert el. Lehetséges-e, hogy a felmerült kiadások részben költségként, részben tárgyi eszközként kerülnek elszámolásra, vagy pedig mint K+F-projektet, mint egészet kell figyelembe venni, így az összes kiadás vagy K+F-ként aktiválva, vagy költségként kerül elszámolásra?

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?

Kérdés: A fizetendő bányajáradék összegét a költségek vagy a ráfordítások közé kell könyvelni? Az éves beszámolóhoz kapcsolódó önköltségszámítás során a bányajáradék beépül-e a termék közvetlen önköltségébe?

Kérdés: A 25 év alatti szja-kedvezmény kiterjed az egyszerűsített foglalkoztatásból származó (mentes keretösszeg feletti rész) jövedelem után is? Ezt majd az 53. számú bevallásnál kell jelölni? Az szja-törvény 3. § 21. bekezdésében munkaviszony szerepel, Idetartozik az egyszerűsített foglalkoztatás is?