1495 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Az online számlázás kiterjesztésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Önök elképzelhetőnek tartják-e, hogy a belföldi értékesítés áfasorai a bevallásban eltérnek a kiállított számlák értékétől, természetesen az önrevíziós eseteket kivéve? Konkrétan olyan esetekre gondolok, amikor a saját termelésben előállított terméket fesztiválon, egyéb reprezentációs eseményen kóstoltatjuk, vagy vendégül látunk szakújságírókat, partnereket, akiknek bemutatjuk az új vagy már ismert termékeinket. Ezeket a termékeket, mint reprezentációhoz felhasználtakat, úgynevezett belső számviteli bizonylattal írjuk ki a készletről, és vegyes tétellel számoljuk el a piaci ár utáni áfaértéket. Másik eset lehet, amikor a korábban vásárolt termék áfáját visszaigényeltük, de később reprezentációra kerül felhasználásra. Ebben az esetben se kerül kiállításra számla, de az áfát felszámítjuk és megfizetjük.

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)

Kérdés: Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?

Kérdés: A társaság (vevő) 2018 őszén adásvételi szerződést kötött társasházi üdülő vásárlására. Az üdülő kulcsátadása és a birtokbaadás a 2019. év végi részműszaki átadást követően a 2020. évben történik meg. A vételár öt részletben került, illetve kerül megfizetésre. Az első négy vételárrészletet a szerződés előlegnek nevesíti, ebből az első foglaló. Az előlegszámlák kiegyenlítésre kerültek a vevő felé 2019. december 31-ig, a teljes vételár 90%-áig. A vevő részére a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre került 2019. évben a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye, majd 2020. év elején tulajdonjog-adásvétel címen. Az üdülő teljes birtokbavételi jegyzőkönyvvel történő birtokbaadása még nem történt meg, nem készült el a végszámla. A vevőnél a 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóban mi az ügylet helyes bemutatása? A tárgyi eszközök értéke soron a beruházásra adott előlegek kerülnek kimutatásra, és a kiegészítő mellékletben egy rövid szöveges leírás? Vagy befejezetlen beruházásként kell a nem számlázott szállításokkal szemben felvenni a teljes vételárértéket, és mellette bemutatni az adott előlegeket is?

Kérdés: Ügyfelem saját termelésű készleteket értékesít nyersanyag-beszállítóinak, a számlák kiegyenlítése kompenzálással történik. Független felek között a visszavásárlási ár megállapodás kérdése, mivel szinte minden esetben sor kerül a visszavásárlásra, de általában nem a tárgyévben, hanem a következő beszámolási évben. A visszavásárláskor a számla pénzügyi teljesítése rövid fizetési határidővel vagy azonnal megtörténik, és azt rögtön követi az értékesítés a gyártó részéről az eredeti megrendelő felé. Emiatt a gyártónál kétszer lesz árbevétel ugyanaz a termék, a gyártás évében és a visszavásárlás évében. Mi a helyes számviteli elszámolás az értékesítésre, a visszavásárlásra?

Kérdés: Az őrzés-védésről szóló kimenő számlát folyamatos teljesítéssel 2020 januárjában állítják ki, és az áfa teljesítése is januári, azonban a szolgáltatás 2019. december hónapra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, vagy a teljes számlát le kell könyvelni 2019-ben? Passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni a könyvelési számlát, ami szintén decemberre szól, de 2020 januárjában állították ki, és az áfa teljesítése is 2020. januári? Bejövő telefonszámlákat el lehet-e határolni év végén, amelyek szintén december hónapra szólnak, de 2020 januárjában van a teljesítésük és az áfájuk is? A fent említett számlák fizetési határideje a 2020. évet érinti. Az időbeli elhatárolásoknál mikor kell úgymond szállítóra-vevőre könyvelni, illetve mikor kell az elhatárolást használni?

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.

Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?

Kérdés: Az ügyvédi letét könyvelésére vonatkozóan kétféle válasz jelent meg a letétbe helyező vállalkozás oldaláról: a 3337. válasz szerint idegen helyen tárolt pénzeszköz, a 8174. válasz szerint az ügyvédi irodával szembeni követelés. Egyéb szakmai fórumon szintén idegen helyen tárolt pénzeszköznek sorolja be a szakértő, mivel – véleménye szerint – a letétbe helyezett pénzösszeg nem felel meg az Szt. 29. §-ában ismertetett követelések ismérveinek. Melyik a helyes besorolás?