1495 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Cégünk az adómentes béren kívüli juttatás keretén belül (Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján) az internethasználat havi előfizetési díját a munkavállaló nevére, illetve vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla alapján téríti meg. Néhány munkavállalónk a "díjnet" elektronikusszámla-kibocsátó rendszerén keresztül jut hozzá a havi internetszámlájához, amelynek a kinyomtatott változatát adja le a munkáltatónak. Ezt az így kinyomtatott számlát a munkáltató elfogadhatja? Szükséges-e a munkavállalótól hiteles számlát kérni? Kell-e a befizetést igazoló bizonylatot kérni a megtérítéshez?

Kérdés: Gépjármű-bérbeadással foglalkozó cég sérült autóját saját műhelyben megjavítják. A biztosító számla ellenében fizet, amelyet a cég saját nevére ki is állítanak: alkatrész beszerzési áron, munkadíj+áfa. Így ennek a cégnek az önrészen kívül még a munkadíjra eső áfája is többletkiadást jelent? Hogyan lehet ezt a könyvelésben helyesen levezetni?

Kérdés: A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (2)–(3) bekezdéseit hatályon kívül helyezték 2008. január 1-jétől. A (2) bekezdés szerint a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénzt (beleértve a készpénz-helyettesítő eszközzel teljesített bevételt is) rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani. Abban az esetben tehát, ha a vevő számlát is kér, a kibocsátónak a pénztárgép nyugtájával mit kell tennie? Nem kell a számla tőpéldányához tűznie, hanem a vevőnek kell átadnia?

Kérdés: Cégünk teljes munkaidős dolgozójával tanulmányi szerződést kötött. A képzés 3 éves, és munkaköréhez szükséges. A számlát a kft. nevére állították ki, s át is utaltuk. A dolgozó adókedvezményre jogosító igazolást nem kapott. Kérdésem, hogy milyen költségként számolandó el a tandíj, illetve van-e egyéb (tb, szja stb.) fizetési kötelezettsége utána a kft.-nek vagy a magánszemélynek?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Társaságunk üzemanyagkutat működtet a repülőtéren leszálló repülőgépek üzemanyag-ellátására. A repülőgép-üzemanyag értékesítése esetén fennáll-e az áfamentes értékesítés lehetősége minden esetben? Az Áfa-tv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomórészt a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás által használt légi közlekedési eszköz üzemeltetését szolgáló termék értékesítése. Kérdésem, hogy a túlnyomó rész fogalmát hogyan kell értelmezni, továbbá azt milyen bizonylatokkal, igazolásokkal kell alátámasztani társaságunknak?

Kérdés: Ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést köt (de munkaviszonyt nem létesít) lányával. A tanulmányi szerződéssel az egyéni vállalkozó ösztöndíjjuttatásban nem részesíti a hallgatót, de vállalja, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket (utazási, szállásköltség, albérlet- vagy kollégium-, vizsgadíjak, tandíjak stb.) a vállalkozó nevére szóló számlák alapján teljeskörűen megtéríti. A hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az egyetem sikeres befejezése után az egyéni vállalkozónál 3 évig munkaviszonyban marad mint ügyvédjelölt. Az Szja-tv. 11. sz. melléklete szerint az egyéni vállalkozó elszámolhatja a magánszemély képzése érdekében fizetett igazolt kiadásokat, ha a képzés a vállalkozási tevékenységben hasznosítható, és a magánszeméllyel tanulmányi szerződést köt. Kérdésünk, hogy a tanulmányi szerződés megkötésével az egyéni vállalkozó a hallgató részére mindezt adómentesen nyújthatja-e, illetve a költségek a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülnek-e?

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra a számlahelyesbítés szabálya, ebben kérnénk tanácsukat. Mi történik a következő esetekben? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz a vevő neve és címe. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa csökken. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa nő. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja?