Mezőgazdasági őstermelő bevétele

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítást kötött egy biztosítótársasággal. (A növénybiztosítás a növénytermesztést fenyegető elemi károk által okozott veszteség kompenzálásával a mezőgazdasági termelés, illetve gazdálkodás pénzügyi stabilitását teremti meg tulajdonformától és birtokmérettől függetlenül.) Az őstermelőt 2016. évben jégkár sújtotta, a biztosítótársaság a szerződésben foglaltak szerint a vállalt kötelezettségét teljesítette. Az őstermelő a biztosítási díjat a költségei között nem számolta el. Ebben az esetben a biztosítótól kapott összeg a magánszemély adómentes bevétele, vagy pedig az őstermelés adóköteles bevételeként kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...által kapott biztosítói szolgáltatás miért nem lehet a magánszemély bevétele. A kérdés szerint a mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítási szerződést kötött a biztosítóval, valójában a növénytermesztést fenyegető elemi károk által okozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész átruházása

Kérdés: Ügyfelem szeretné átruházni kft.-jét más személyre vagy más vállalkozásra. Kell-e könyvvizsgálói közreműködés, láttamozás a cégbírósági beadványhoz? Átruházható-e, ha a saját tőke negatív 5 M Ft, a tőketartalék 1 M Ft, és milyen feltételekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megszerzőjére (a vevőre) szállnak át. Így a Ptk. 3:189. §-ban meghatározottak szerint a törzstőke mértékét elérő saját tőke biztosításának kötelezettsége is. (A saját tőke 5 millió forintos negatív összege – az előbbiekből következően – elsősorban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatási jutalék fizetése és elszámolása

Kérdés: Az "Eladó" és a "Vevő" szerződést kötött piaci pozíciójuk megtartása és erősítése érdekében. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az áruforgalmi kapcsolatot kétféle szerkezetben működtetik, egyrészt a Vevő az Eladó raktárában vásárol, másrészt a Vevő az Eladó által a szállítókkal kötött szerződéses rendszer alapján közvetlenül a szállítótól vásárol, közvetlenül rendeli meg az árut, amelyet saját telephelyén vesz át, a szállító a Vevő felé számláz. Az Eladó a megrendelésekhez szükséges teljes körű adatállományt és kondíciós elemeket átadja. A Vevő köteles az Eladó gazdasági csoportja által kötött szerződés alapján történő havi beszerzésekről szállítónként kimutatást készíteni és azt az Eladónak átadni. A szerződésben leírt szolgáltatás fejében a Vevő az Eladónak szolgáltatási jutalékot köteles fizetni. A díjfizetés alapja a tárgyévben a szállítókkal közvetlenül lebonyolított teljes beszerzések nettó értékének 1 százaléka. A szerződésből következik, hogy az Eladó által nyújtott szolgáltatás az áru beszerzéséhez és az áru továbbértékesítéséhez kapcsolódó előnyök biztosítását tartalmazó komplex szolgáltatás. Az Eladó által számlázott szolgáltatási díj összegét helyesen számolta el a Vevő termelési költségként, mint igénybe vett szolgáltatást, vagy annak teljes összegével növelni kellett volna a szállítóktól beszerzett áruk bekerülési értékét, az egységárra ráosztással?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést. A szerződéssel kapcsolatosan csak annyit, amennyi ezen – viszonylag – sajátos konstrukció megértéséhez és a kérdés megválaszolásához szükséges.A kérdésre – első elolvasás után – úgy tűnik, hogy mind a két válasz jó lehet: a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgáltatási jutalék elszámolása

Kérdés: A beszerzői csoporthoz csatlakozó társaság, a csatlakozást biztosító szerződés alapján – többek között – a szállítóktól kedvezőbb beszerzési áron tud árut beszerezni, mint a csoporton kívüliek, jogosulttá válik a szállítói számlában meg nem jelent utólagos korrekciós elemekre, továbbá az áru értékesítését segítő információkat megkapja. A csatlakozást lehetővé tevő társaság a belépő társaság részére, a belépéssel járó előnyök biztosításáért szolgáltatási jutalék számlázására jogosult, amelynek összege a csoporttagonként a naptári évben beszerzett áru értékének 1 százaléka. A belépéssel járó előnyökért számlázott szolgáltatási jutalék összege a beszerzett áru bekerülési értékének része, vagy igénybe vett szolgáltatás? Ha a bekerülési érték része, az egyedileg történő hozzárendelés számszerűsítése hogyan történjen, hiszen a komplex szolgáltatásban vannak az értékesítést segítő, értékesítési költségnek minősülő elemek is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 47. §-a alapján adható meg. Alapvető elv: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba beszállításig felmerült, az eszközhöz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az értékesítés ráfordításai között az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. Alapvető feltétel a hozzákapcsolódás biztosítása és bizonyítása, annak szabályozása, dokumentálása. Ez esetben indokolt az árut (az analitikus nyilvántartásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.

Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kényszertörlési eljárás szabályait részben a Cégtörvény (2006. évi V. törvény) 116-118. §-ai, részben a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet kényszer-végelszámolásra vonatkozó előírásai tartalmazzák.A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Családi kedvezmény könyvelése

Kérdés: Hogyan könyvelem a családi kedvezmény adókból igénybe vett összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számításba vétele mellett kevesebb lesz a levonandó személyi jövedelemadó (a fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege), kisebb összegben (nulla érték esetén nem) kell azokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bérleti díjban a kapcsolt felek is szabadon állapodnak meg. Ha a bérleten kívül más szolgáltatást is nyújt a bérbeadó (például az anyagmozgatáshoz munkaerőt), akkor e szolgáltatás díjában is meg kell állapodniuk. Az külön kérdés, hogy a megállapodás szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Napelemes kiserőmű tervezése, kivitelezése

Kérdés: A kft. 2015 novemberében alakult, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. A kft. tevékenysége: 3511 villamosenergia-termelés, amelyet 499 kW-os napelemes kiserőmű megvalósítása, üzembe helyezése után tud gyakorolni. Jelenleg az erőmű tervezési és engedélyezési szakaszában van a folyamat, árbevétele 2015-ben nem volt, jelenleg sincs. A tervezést egy vállalkozó vállalta 1708 E Ft+áfa értékben. Ez a vállalkozó ajánlatot adott a beruházás kivitelezésére is 220 millió Ft+áfa értékben. A beruházási ajánlat tartalma: terület-előkészítés, üzemi út kialakítása, kerítésépítés, vagyonvédelmi rendszer kiépítése, földre telepíthető napelemtartó asztalok napelemekkel, szerelési és kábelezési munkák, inverterek, műszaki vezetés, próbaüzem stb. A tervezési munka része-e a beruházásnak, vagy igénybe vett szolgáltatás, egyenesen vagy fordítottan adózik? Mikor igényelhető vissza az áfa? A kivitelezési munkák költségeit hogyan kell aktiválni, mint 1 db 499 kW-os kiserőművet, vagy elemenként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lesz). Ha nem saját tőke finanszírozza, akkor kölcsön, hitel kell, de kölcsönnel, hitellel kapcsolatosan felmerülő díjakat, kamatot, biztosítási díjat a folyósítás előtt és után is az eredmény terhére kell elszámolni, növeli a veszteséget.Az Áfa-tv. 142. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatás vagy termék-előállítás?

Kérdés: A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben a későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük a termékminta előállításához a gyártóeszközöket. Mintát gyártunk, amely alapján eldönthető, hogy sorozatgyártás során hogyan fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti. A felsorolt folyamatokra árajánlatot készítünk. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének a kiszámlázásával zárul. Szerintünk a leírt folyamatok szolgáltatásnak minősülnek. Kérjük állásfoglalásukat!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...még akkor sem, ha azt kiszámlázzák. A vevő végül is semmit nem kap, legfeljebb egy döntési lehetőséget. Ennek biztosítása viszont nem szolgáltatásnyújtás. A köszönetként fizetett összeg pedig a költségek/ráfordítások fedezetére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
20
21
22
…
81