Osztalékkifizetés adótartozás mellett

Kérdés: Ha egy társaságnak adótartozása van, tiltja-e bármilyen jogszabály osztalék kifizetését a tulajdonosoknak? Vagy előbb az adótartozást kell rendezni, és csak utána lehet osztalékot kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Cstv. 57. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolás körébe tartozó vagyonból a tartozások kiegyenlítése sorrendjében a társadalombiztosítási tartozások, az adó és az adók módjára behajtható köztartozások megelőzik az egyéb követeléseket (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja, a különbözet adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, és azt a 44 százalék szja-n túlmenően 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék is terheli, ezeket a személyi jellegű egyéb kifizetések, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Magánszemély javára kötött biztosítás

Kérdés: A cég életbiztosítást kötött a dolgozó javára. A biztosítási díj évente egyszer esedékes. A lejáratkor a dolgozó, halála esetén a megjelölt hozzátartozó a biztosítási szolgáltatás jogosultja. A szerződő fél a cég. Mi a teendő számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint megszüntetheti a fizetést, vagy visszavásárolhatja a már befizetett összeget.A munkáltatónak a magánszemély javára kötött biztosítás díját személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolnia. [Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja.] A díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Társadalombiztosítási járulék elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó tevékenysége könyvelésénél a Szja-tv. 11. számú melléklet 6. pontja szerint nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék számolható el éven belül költségként. A bevallás 0253-16. sz. melléklete rögzíti, hogy az éves vállalkozói kivét saját jogú járulék befizetése januárban esedékes és ez a következő év költsége. A vállalkozás nehézségei miatt a saját társadalombiztosítási járulékot a folyó évben nem tudja megfizetni, amire az APEH határozattal adott engedélyt. A bevallott járulék éven belüli befizetés összege csökkenti az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...költségként, ami pénzügyileg realizálódott. Az említett szabály értelmében nem a bevallott, hanem a ténylegesen megfizetett társadalombiztosítási járulék számolható el költségként a befizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Bejelentkezés az evába

Kérdés: Rokkantnyugdíjas, ingatlanközvetítői tevékenységet egyéni vállalkozóként végző személy bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozóra, aki az eva alapjának 10 százaléka után köteles a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére 5 százalékos baleseti járulékot fizetni.Az evát választó, kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Bérletjuttatás helyi közlekedéshez

Kérdés: Társaságunk a helyi közlekedéshez bérletet kíván juttatni a dolgozóknak. Azt szeretnénk tudni, hogy ez a juttatás adható-e a 2004. évi szabályok alapján természetbeni juttatásként?
Részlet a válaszából: […] ...nevesít az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése. Ilyen a kifizető által a személyszállítási szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása a magánszemély részére, amely adóköteles bevételnek számít. Így ha a társaság bérletet vásárol a dolgozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

6 millió forint feletti személygépkocsi áfája

Kérdés: Egy kft. 6 millió forint feletti személygépkocsit vásárolt. A Tao-tv. nem ismeri el költségként ennek a személygépkocsinak a javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából, értékcsökkenési leírásából a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeget. Ezt kell alkalmaznunk az áfa visszaigénylésénél is?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó áfa nem vonható le, a személygépkocsihoz igénybe vett javítás, karbantartás áfája levonási tiltás alá esik. (A biztosítási díj az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 6. pontja alapján tárgyi adómentes, így ott áthárított áfa nem is merül fel.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Tagi jogviszony nyugdíj- és egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja után (aki ezért jövedelemben nem részesül) a minimálbér összegéig fizetendő nyugdíj-biztosítási járulékot (8,5 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (3 százalék) a társaság hogyan számolja el, hogyan könyvelje? Ha társaság fizeti meg ezeket a járulékokat, akkor az a tagnak jövedelmet jelent-e, vagy azt a tag köteles a társaságnak megtéríteni?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 18. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalombiztosítási ellátások fedezetére a biztosított (ilyennek minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, ha nem kiegészítő tevékenységet folytató, azaz ha nem nyugdíjas) egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hosszabban idézett kérdés tele van ellentmondással.A kérdés elején arról van szó, hogy a társaság mindkét tulajdonosa javára biztosítást kötött halálesetre vagy elérésre. A biztosítás biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet a válaszából: […] ...az államháztartás bármely alrendszeréből (központi költségvetési szervtől, minisztériumtól, helyi önkormányzattól, társadalombiztosítástól, elkülönült alapokból stb.) kap akár fejlesztési célra, akár a költségek fedezetére az adóalany (a társaság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
1
63
64
65
78