437 talált cikk a cégbíróság kifejezésre

Kérdés: A kft. 2009. december 15-én alakult, a cégbíróság 2010. január 5-én jegyezte be. A társaság üzleti évének a mérlegfordulónapja: minden év december 31-e. Az előtársasági időszakban a társaság semmilyen vállalkozói tevékenységet nem végzett. Kell-e az előtársasági időszakra társaságiadó-bevallást benyújtania és beszámolót készítenie? Ha igen, akkor azt milyen időszakra kell készíteni?

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakult át, amiről a végzés novemberben született meg. Ez az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé kíván átalakulni úgy, hogy a vagyonmérleg-tervezet időpontja 2009. 12. 31., a végleges vagyonmérleg – cégbíróságtól kért – időpontja 2010. 03. 31. Elképzelhe­tő-e, hogy az egyéni cég 2010. 01. 01-gyel – saját elhatározásból – áttér a kettős könyvvitelre? Ez esetben az Szt. miatti átértékelési különbözetet már 2009. 12. 31-i időpontra ki kell számítani és nyilvántartásba kell venni? Ilyen forgatókönyv alapján mikor, milyen adózási és számviteli teendők adódnak? Ad-e könnyítést a könyvvezetés váltása? A 2010. január 1-jétől hatályos törvényi változások milyen hatással lesznek az ügyletre?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?

Kérdés: A kft. törzstőkeemelését a cégbíróság az alábbi módon jegyezte be: változás kezdete: 2009. 06. 01. Bejegyezve (végzés kelte): 2009. 11. 04. Amennyiben 2009. 08. 31. fordulónappal átalakulástervezetet készítenek elő, a vagyonmérlegben a saját tőkét az új vagy a régi értékben kell meghatározni? Az alultőkésítés számításánál melyik dátumtól lehet a magasabb jegyzett tőke összeggel számolni?

Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!

Kérdés: Végelszámolási zárómérleget készítek (indult 2009 elején). Eszközök nincsenek, kivéve a pénztárban lévő pénzt, ami nem nyújt fedezetet a jegyzett tőke visszafizetésére. A baj az, hogy a pénztári pénzkészlet többszöröse a maximumot jelentő 500 ezer forintos korlátnak. Mitévő legyek? A tulajdonosoknak van ötlete. Taggyűlési jegyzőkönyv alapján jegyzett tőke visszafizetési előleget fizetnek a tagoknak, amit 30 napon belül visszavételeznek, majd aznap ismét kiadnak. Lehetséges ez jogkövetkezmények nélkül? A végelszámolási zárómérlegben maradhat-e ilyen összegben követelés?

Kérdés: A kft. törzstőke-leszállítást hajtott végre tőkekivonással. A tagok: X és Y magánszemélyek, Z kft. Z tag jegyzett tőkéjét taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített módon tőkekivonással leszállították. Rendelkeztek a tagok törzsbetétjeinek részarányáról, de nem rendelkeztek a kivont tag jegyzett tőkéjének felhasználásáról. A közzététel, a cégbírósági bejegyzés, végzés megtörtént. A cégbírósági bejegyzés után a két tag, X és Y részére részarányosan kifizetésre került. A kifizetés jogos-e? Eredménytartalék-csökkenés nincs elszámolva.