Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőkekéntbejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – éventelegalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végettbejelentenie. Ebből az következik, hogy a jegyzett tőkében bekövetkezőváltozást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál nem fontos az, hogy az előzőtulajdonos mikor és milyen formában emelte meg a törzstőkét. A válaszhozviszont ismerni kellene, hogy a két magánszemély mennyiért vette meg azüzletrészeket, továbbá a tőkeleszállítás időpontjában mennyi volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Üzletrészvásárlás részletre

Kérdés: A társaság ötéves részletfizetéssel megvásárolja egy másik kft. üzletrészét. (Működtetésre átadták.) Ez idő alatt kamatot kell fizetni az eladó részére. Az átruházás cégbírósági bejegyzése csak akkor fog megtörténni, ha a megállapodott összeg 51 százaléka kifizetésre kerül. Hová könyveljük a kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...jogokat az üzletrész átruházásának a cégjegyzékbetörténő bejegyzéséig, akkor a megvásárolt üzletrészt a vételáron csak a cégbíróságibejegyzés napjával lehet állományba venni: T 171 – K 478, a cégbejegyzés napjátmegelőzően fizetett részleteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyszerűsített éves beszámolóját közzé kell-e tenni? Le kell-e adni a cégbíróságra, vagy valahova máshova?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda nem kerül a cégbíróságon bejegyzésre. Így aszámviteli jogszabályokból adódóan nincs az ügyvédi irodának letétbe helyezésiés közzétételi kötelezettsége.Amennyiben az ügyvédi iroda saját döntése alapján ajóváhagyásra jogosult testület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tagi kölcsön elengedése (eva)

Kérdés: Egy betéti társaság bel- és kültagja 2005-ben tagi kölcsönt nyújtott a vállalkozásnak. 2006. évre a bt. belépett az evába, a bevételi nyilvántartással. 2006. decemberben a beltag kilép a bt.-ből, és 750 000 forint tagi kölcsöne van, helyébe az egyik kültag lép. A társasági szerződés módosítása még cégbírósági ügyintézés alatt van. Hogyan számoljunk el a beltaggal, ha nincs annyi pénze a bt.-nek, amiből a kötelezettségét kiegyenlítse? Ha a volt beltag lemond a tagi kölcsön visszafizetéséről, akkor az evában az bevételnek számít, és le kell majd adózni? Hogyan kell ezt könyvvitelileg rendezni?
Részlet a válaszából: […] Ha a volt beltag lemond a tagi kölcsön visszafizetéséről,akkor az az evában bevételnek számít, és le kell majd adózni.Az Eva-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint az Szt. hatályaalá nem tartozó adóalanynál bevétel az adóalany javára elengedettkötelezettség. Ilyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalékfizetés beolvadáskor

Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség. Ez azonban még csak tervezet! Akkorlehet majd osztalékfizetési kötelezettségről beszélni, amikor a beolvadást acégbíróság bejegyezte, és az átalakulás napjával a beolvadó társaság a véglegesvagyonmérleg elkészítését megelőzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésénekfeltételeit, formáit a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. éviXXIV. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának c) pontja szerint a külföldiekgazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a jó szándék ismilyen súlyos következményekkel járhat, ha a társaság illetékesei a törvényielőírásokat – ez esetben mindegy, hogy milyen okból – sorozatosan megsértik.A 2003-ban hatályos Gt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meg, akkor a tagi kölcsönt a társaság rendelkezésérekell bocsátani azt megelőzően, mielőtt a társasági szerződés módosítását acégbíróságra benyújtják. Ez esetben a társaságnál az apportként átvett tagikölcsönt a tulajdonossal szembeni kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Átalakulási osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: A betéti társaság 2006. 10. 10-én átalakult kft.-vé. Adózott eredménye, eredménytartaléka van. A tag a bt.-ből vagy a jogutód kft.-ből veheti ki kedvezményesen az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...az átalakulás napjával, acégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és véglegesvagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni. Az átalakulássorán megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
1
34
35
36
43