Találati lista:
201. cikk / 549 Pay-Pal fizetési rendszer
Kérdés: A Pay-Palról történő pénzfelvételt milyen árfolyamon kell könyvelni? Ez azért érdekes, mert a forintbankban megjelenik egy fix összeg, amelyet a Pay-Pal bankban a program mérlegelt középárfolyamon számolja el. Helyes-e az, ha a kettő közötti különbözetet árfolyam-különbözetként számolom el?
202. cikk / 549 Külföldi állampolgár vásárlása
Kérdés: Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár terméket vásárol Magyarországon, az általa fizetett ellenértéket az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni? Abban az esetben, ha nem bizonyítható, hogy a termék az országot elhagyja, belföldi értékesítésként kell könyvelni?
203. cikk / 549 Banki bizonylat könyvelése
Kérdés: A banki bizonylat könyvelésekor melyik dátum az irányadó: értéknap vagy könyvelési nap? A devizák forintra átértékelésekor van jelentősége.
204. cikk / 549 Mikrogazdálkodói beszámoló
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén nem kell év végén a devizás tételeket értékelni, időbeli elhatárolást elszámolni stb. Az a kft., amelyik élt az A-C korláttal, és áttérhet a mikrogazdálkodói beszámolóra, annak az A-C korlátot sem kell továbbvinnie?
205. cikk / 549 Külföldön megnyitott bankszámla
Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.
206. cikk / 549 Euróban kölcsön, forintban visszafizetés
Kérdés: A kft. tagja euróban ad tagi kölcsönt, de a szerződés szerint forintban kell visszafizetnie, a kölcsön nyújtásának napján érvényes árfolyamon átszámítva. Ebben az esetben csak forintos tagi kölcsönt kell nyilvántartani? Év végén sincs átértékelés?
207. cikk / 549 Euróban kiállított számla kifizetése a forintszámláról
Kérdés: Helyesen járunk-e el akkor, ha az euróban kiállított számlákat nem a vállalkozás deviza-betétszámlájáról egyenlítjük ki, hanem a forintszámlájáról úgy, hogy azt a pénzintézet átkonvertálja? A bankszámlakivonaton feltüntetjük az árfolyamot és a devizaösszeget is.
208. cikk / 549 Devizaárfolyam-különbözet elhatárolása
Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?
209. cikk / 549 Lekötött deviza árfolyama
Kérdés: A Számviteli Levelek 26. számában az 510. kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a devizabetét lekötésekor, illetve a lekötött deviza felszabadításakor nem szabad új árfolyammal számolni, így nem keletkezik árfolyam-különbözet. Az adott válasz csak az éven belül lekötött devizabetétekre vonatkozik, vagy az éven túliakra is? Azonos módon kell-e könyvelni a betétlekötést, ha a devizabetét összegét a bank átvezeti egy külön azonosító számmal rendelkező betétszámlára (vagy belső technikai számlára), mint amikor "csak" zárolja a betét összegét a látra szóló devizabankszámlán? A lekötött betét devizaszámlán jóváírt kamata új eszköznek minősül?
210. cikk / 549 Határidős devizaügylet
Kérdés: Euróeladásra vonatkozóan egy évre minden hónap konkrét napjára kötöttünk határidős ügyletet. Fedezetként lekötött betétünk szolgált. Az ügylet megkötését, illetve a havonta keletkező eredményt hogyan kell könyvelni? A bank eurószámláján ugyanabban az összegben "ą" van, az eredmény a forintos számlán, az euró kötési és zárási árfolyamán kiszámított forintösszeg különbözeteként jelenik meg.
