Több éven át húzódó beruházás – devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] A terjedelmes kérdéssorozat önmagában is esetenként ellentmondó, de egyértelműen utal arra, hogy a kérdező éppen a devizás tételek árfolyamával kapcsolatos számviteli előírásokat, az Szt. 60. §-át nem ismeri, illetve nem megfelelően kívánja alkalmazni.Az Szt. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettség

Kérdés: Számviteli kézikönyvben olvastam, és nem sikerült értelmeznem az alábbiakat: Része az eszköz bekerülési értékének a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettség, időarányos árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség. Szeretnék rá számos példát kapni, hogy egyáltalán miről van szó.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozottak az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal egyeznek meg, pontatlanul idézett szöveggel.Először nézzük meg, mikor beszélhetünk a devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett külföldi pénzértékre szól kötelezettségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem járnak el helyesen!Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettség

Kérdés: Az Szt. 47. §-a több bekezdésében részletezi, hogy mi képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét. A (4) bekezdés c) pontjában az szerepel, hogy a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" devizakötelezettség árfolyam-különbözete is része a bekerülési értéknek. Hogyan kell értelmezni az idézőjelbe tett szöveget? Mikor kell vizsgálni ennek a fennállását?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett az a devizakötelezettség, amikor például az euróbankszámlán belül nem különítettek el (nem kötöttek le) a beruházás miatt euróban keletkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tekintsük át az Szt. 60. §-ának (2) bekezdését. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott rendelkezés valójában arra ad biztosítékot, hogy az üzembe helyezés előtt kiegyenlített beruházási szállítók főkönyvi számláján a szállítói számla kiegyenlítésekor mutatkozó árfolyam-különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

"Devizakészlettel nem fedezett" értelmezése

Kérdés: Mit jelent az év végi árfolyamveszteség elszámolásánál a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (tartozás)? A 2008. évben eurókölcsönből beszerzett eszköz esetén, amikor a jelenleg fennálló tőketartozás 128 582 euró, a 2011. év végi átértékelés vesztesége 8 millió forint?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdésre a válasz a szó szerinti értelmezésbőlkövetkezik. Akkor beszélhetünk a devizaszámlán meglévő devizakészlettelfedezett külföldi pénzértékre szóló kötelezettségről, ha a társaságnak vanolyan – a kérdéshez kapcsolódóan – elkülönített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, a szakmai szervezetek nemértettek egyet – és ezért tiltakoztak – az Szt. hivatkozott, 2011. január1-jétől hatályos módosításával, amely szerint a külföldi pénzértékre szólóköveteléseket, kötelezettségeket, devizát, valutát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Kérem a segítségüket az Szt. 47. § (4) bekezdése c) pontjának értelmezéséhez! A saját forrásból megvalósított gépbeszerzés számlája év végén nincs kifizetve, a gép nincs aktiválva. A kötelezettség év végi átértékelésének árfolyam-különbözete a befejezetlen beruházás értékét módosítja? Ha a gépet a számla kifizetése után aktiváljuk, a kifizetéskori árfolyam-különbözet is a beszerzési értéket módosítja? Vagy ezek az árfolyam-különbözetek kezelhetők a pénzügyi eredmény tételeként?
Részlet a válaszából: […]  Az utolsó kérdésre egyértelműen az a válasz, hogy nem!A kérdésben hivatkozott törvényi előírás alapján abekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenülkapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján – úgy tűnik – a kérdező alaposan félreértia számviteli törvény vonatkozó előírásait.A beruházásra adott előleget (akkor is, ha azt devizábanadták) a követelések között kell könyvelni, csak a mérlegben kell a tárgyieszközök között kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
1
2
3