Találati lista:
121. cikk / 148 Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával
Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
122. cikk / 148 Elhatárolt árfolyamveszteség rendezése
Kérdés: Társaságunk rendelkezik külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz kapcsolódó kötelezettséggel. A mérleg-fordulónapi értékelések során a nem realizálódott árfolyamveszteség időbelileg elhatárolásra került. A 2003., illetve a 2004. évi mérleg-fordulónapi értékelés során keletkező összevont – jelentős összegű – árfolyamveszteséget öszsze kell-e, illetve össze lehet-e vezetni az előző években az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott – beruházáshoz kapcsolódó – nem realizált árfolyamveszteséggel?
123. cikk / 148 Deviza-betétszámláról történő kifizetés
Kérdés: Ha devizaszámláról történik a devizatartozás kiegyenlítése, azt milyen devizaárfolyamon kell elszámolni?
124. cikk / 148 Devizában folyósított tagi kölcsön
Kérdés: Társaságunk osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában közvetlen pénztári befizetéssel tagi kölcsönt folyósít. Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége társaságunknak a devizában folyósított kölcsönről, és szabályszerű-e a készpénzben történő folyósítás? Az osztrák magánszemély tulajdonos részére fizetendő, a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot milyen levonandó adók terhelik, és milyen bizonylatok alapján kerülhet sor annak folyósítására?
125. cikk / 148 Devizakölcsön törlesztésének elszámolása
Kérdés: Devizában felvett kölcsön törlesztése vagy visszafizetése esetén a deviza könyv szerinti vagy a teljesítés napjára érvényes választott árfolyamát kell-e alkalmazni?
126. cikk / 148 Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása
Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
127. cikk / 148 Devizaügyletek
Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
128. cikk / 148 Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete
Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
129. cikk / 148 Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása
Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
130. cikk / 148 Forintért vásárolt valuta árfolyama
Kérdés: Ha a külszolgálat ellátmányához szükséges valutát forintért vásároljuk, miért kell a napidíj, illetve annak szja-vonzata, valamint a valutával fizetett költségek forintosításakor a kifizetést megelőző hó 15-i MNB devizaárfolyamot használni? Tudjuk, hogy mennyibe került a valuta, így ismert a kiadás forintösszege is. Csak feleslegesen gyártunk árfolyam-különbözeteket, amelyek összesenjükben végül is semlegesítik egymást.
