148 talált cikk a devizaszámla kifejezésre

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?

Kérdés: A Számviteli Levelek 26. számában az 510. kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a devizabetét lekötésekor, illetve a lekötött deviza felszabadításakor nem szabad új árfolyammal számolni, így nem keletkezik árfolyam-különbözet. Az adott válasz csak az éven belül lekötött devizabetétekre vonatkozik, vagy az éven túliakra is? Azonos módon kell-e könyvelni a betétlekötést, ha a devizabetét összegét a bank átvezeti egy külön azonosító számmal rendelkező betétszámlára (vagy belső technikai számlára), mint amikor "csak" zárolja a betét összegét a látra szóló devizabankszámlán? A lekötött betét devizaszámlán jóváírt kamata új eszköznek minősül?

Kérdés: Forintban kiállított számlát euróban egyenlítettük ki. Így a szállítóhoz érkezett összeg nem egyezik meg a számlán szereplő összeggel. A szállítóval történő egyeztetés során tájékoztattak a különbözetről, és várják annak a rendezését. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?

Kérdés: Keletkezik-e árfolyam-különbözet azonos devizanem esetén az egyik bankszámláról a másik bankszámlára történő átvezetéskor, illetve ha a devizaszámla egyenlegének egy részét lekötjük, valamint a valuta devizaszámláról történő felvételekor?