Veszteség kezelése átalakulásnál

Kérdés: A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerinti áron. Ez utóbbi nyilvánvalóanelőnyösebb, mert a visszavásárlási árat a később bekövetkező esetlegesvagyonvesztés már nem befolyásolja!]Fontos követelmény, hogy az átalakulással létrejövő 4 kft.és az átalakulás utáni zrt. vagyonmérleg-tervezetében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 7.

Visszterhes faktorálás

Kérdés: Társaságunk visszterhes faktorálási szerződést kötött a bankkal. Ez azt jelenti, hogy a bank megfinanszírozza a vevőkövetelés 80 százalékát, levonva ebből a faktordíjat. A vevő a banknak teljesít, és ezzel egy időben a bank átutalja a maradék 20 százalékot. Ha a vevő nem teljesít, akkor a bank visszaköveteli az általa átutalt összeget. Kérdés, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell-e könyvelni a faktorálásra átadott összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...általa átutaltösszeget (persze a faktordíjként levont összeget nem fizeti meg!). Akkor fizetia bank a hiányzó 20 százalékot, ha az hozzá befolyt. A társaság által ígymegkapott összeget kell a T 384 – K 451 könyvelési tétellel a könyvekbenrögzíteni. Mivel a vevő a banknak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Késett árbevételszámla

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ának (5) és (7)bekezdését!] A beszámolót ismételten közzétenni akkor kell, ha a hiba amegbízható és valós képet lényegesen befolyásolja [Szt. 3. § (3) bekezdésének5. pontja].Az Áfa-tv. 159. §-a szabályozza a számlakibocsátásikötelezettséget, a 163...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Mobiltelefon lakossági előfizetéssel

Kérdés: Cégünk néhány mobiltelefonjához lakossági előfizetést rendeltek. Cégünk a telefonszámlát nem kéri részletezni, hanem megfizeti utána a járulékokat. Kérdésem, ettől függetlenül, bár lakossági előfizetések szerepelnek a szolgáltató számláján (a számlát a cég nevére állították ki), ez a telefonszámla elszámolható-e költségként a cégnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...telefonszámla elszámolhatósága nem attól függ, hogy milyenmódszerrel határozták meg a fizetendő összeget (feltételezve, hogy azalkalmazott módszer jogszerű), hanem az, hogy az adott esetben a mobiltelefon acég tulajdonában van, a mobiltelefon használói ezt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...díjat) kerül sor a felek között,akkor az így kifizetett összeget a határidős ügylettel kapcsolatoskövetelésként (T 367 – K 384), a befolyt pénzösszeget a határidős ügylettelkapcsolatos kötelezettségként (T 384 – K 477) kell kimutatni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás Tao-tv. szerint

Kérdés: "A" rt. 100%-os tulajdonosa "B" rt.-nek. Ez utóbbi rt.-nek nincs részesedése az "A" rt.-ben, sőt egyéb cégekben sincs részesedése. A példánál a Tao-tv. szerint "A" rt. kapcsolt vállalkozása a "B2 rt. Mondható az, hogy "B" rt. nincs kapcsolt vállalkozásban "A" rt.-vel, vagy rá is vonatkoznak a kapcsolt vállalkozás szabályai?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségibefolyással rendelkezik,b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 26.

Kapcsolt vállalkozás Tao-tv. szerint

Kérdés: "X" kft.-nek két tulajdonosa van, 50%-ban egy magánszemély és 50%-ban egy társaság. "X" kft.-nek van a tulajdonában egy "Y" kft., ahol egyszemélyes tulajdonos. Az "Y" kft. egyik társaságban sem tulajdonos. A Tao-tv. szerint ez kapcsolt vállalkozás-e 2009-ben vagy 2010-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségibefolyással rendelkezik.A Ptk. 685/B. §-a alapján többségi befolyás akkor áll fenn,ha egy természetes személy, jogi személy vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 26.

Számviteli beszámoló ismételt közzététele

Kérdés: A kft. 2009. évi egyszerűsített éves beszámolóját 2010. januárban közzétette. 2010 júniusában az új könyvelő megállapította, hogy a beszámolóban közzétett adatok nem valósak, a gazdasági események nincsenek bizonylatokkal alátámasztva. Az eltérés jelentős. Mikor és hogyan kell a 2009. évi javított beszámolót közzétenni? Dokumentálni az eltéréseket? Csak a 2010. évi beszámoló elkészültekor, 3 oszlopos beszámolóval, vagy korábban is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 154. §-ának (5) bekezdése alapján a megbízható ésvalós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett számvitelibeszámolót kell ismételten közzétenni. Hogy mi minősül a megbízható és valósképet befolyásoló hibának, erre az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy senki. Ez esetben viszont az új könyvelőnek a feladata,hogy felhívja a társaság vezetésének a figyelmét az elmaradt egyeztetéseklefolytatására.Az utólagos ellenőrzésnek, egyeztetésnek – az adott esetben– az a feladata, hogy győződjön meg arról, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Székhelynek minősülő lakhely felújítása

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérbe vett ingatlanon végzett felújításnak,beruházásnak sem;– amennyiben a bérelt helyiségekben lévő irodabútor,hűtőgép, kávéfőző és hasonló eszközök cseréjére kerül sor, akkor a cserekéntvett eszközöket a kft. vegye tárgyi eszközként nyilvántartásba,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
79
80
81
…
134