Cégtelefonadó járulékterhe

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?
Részlet a válaszából: […] A magáncélú telefonhasználat miatt keletkező természetbenijuttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növeltösszege a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem.Így a kifizetőt terhelő adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés bevezetőjéből az következik, hogy a kérdezőpontatlanul fogalmazott. Nem a házipénztár vehető ki 10 százalékos adókulccsal.A törvényi előírásból az következik, ha az átlagos napi készpénz záró egyenlegeaz átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettség

Kérdés: Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségekkel kapcsolatban szeretnék kérdezni: 2006. évtől a magánszemélyt 4 százalék eho-fizetési kötelezettség terheli az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kérdésem, hogy már az 1 millió forintig is fizetni kell a 4 százalék eho-t, vagy csak az 1 millió forint feletti jövedelem után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Következtetése helytálló, az ingatlan-bérbeadásból származójövedelem esetében már 2006. január 1-jétől azt a szabályt kell alkalmazni,hogy az 1 millió forintot meghaladó ilyen jövedelem esetén a teljes összeg utánmeg kell fizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Tételes eho fizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja külföldi (EU-s) állampolgár, folyamatosan külföldön tartózkodik, aki szerződés alapján a személyes közreműködéssel (szerződések kötése, üzletvezetés), pénzügyekkel kapcsolatos teendőket cégünkre bízta. A tulajdonosnak semmilyen jövedelme, osztaléka nem származott a cégből az év során. Kell-e tételes eho-t fizetnie maga után?
Részlet a válaszából: […] Tagi jogviszony (ide nem értve a szövetkezeti tagijogviszonyt) esetén akkor kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, ha atag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik. A kérdésben leírtakbólarra lehet következtetni, hogy ez a bt. beltagja esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezménye

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezményt afoglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükségesintézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. tv.-ben foglaltak szerintérvényesíthetik. Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Ösztöndíj adóterhe

Kérdés: MTA kutatóintézete – amely egyébként az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján aktívan részt vesz a hallgatók képzésében – fizethet-e egyetemi hallgatói jogviszonyban lévő PhD-hallgatónak ösztöndíjat? A kifizetést terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a 3. § 72. i) pontjában meghatározza, hogy miminősül adózási szempontból adóterhet nem viselő ösztöndíjnak, ez alapján akutatóintézet által fizetett összeg nem tekinthető annak. Bár a pontoskörülményeket a kérdés nem tartalmazza, fel szeretném hívni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója amagánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása,azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25 százalék.2. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható az atermészetes személy, aki az Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet. Az Mt. 72.§-a szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodikéletévét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Cégautóadó, magáncélú használat kizárásával

Kérdés: Kell-e a cégautóadót fizetnie annak a társaságnak, amely szabályzatában nem engedi meg a magáncélú használatot, de amennyiben ez mégis bekövetkezik, befizetteti a magánszeméllyel a pénztárba az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdése szerinti térítést. A megtett kilométerekről gépkocsinként útnyilvántartást vezetnek. Lényeges-e ebben az esetben a tárolási hely? Mi történik abban az esetben, ha fenti körülmények fennállása mellett, a társaság székhelye az egyik magánszemély, a személyesen közreműködésre kötelezett tag lakásán van?
Részlet a válaszából: […] A cégautó magáncélú használatának (használhatóságának)tiltására nem elég belső szabályzatot készíteni, a menetlevéllel azt alá iskell tudni támasztani. A cégautóadó alóli mentesség tehát a tiltó rendelkezésés a menetlevelek együttes megléte esetén áll fenn.Nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
1
42
43
44
52