Adószámos magánszemélyek adózása, bevallása

Kérdés: Adószámos magánszemély adózása, bevallása ügyében kérem a segítségüket. Kérem tájékoztatásukat (az adószámos magánszemélyre vonatkozó nyomtatványok számának és a beadási határidő megjelölésével) abban az esetben, ha:
– biztosítási jogviszonyt keletkeztet a szerződés szerinti összeg,
a) a vevő adózó (társaság, egyéni vállalkozó),
b) a vevő magánszemély;
– biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet a szerződés szerinti összeg.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, hogy milyen jellegű munkavégzésről van szó. A magánszemély adószámának annyiban lehet jelentősége, hogy azt feltehetően rendszeres üzletszerű gazdasági tevékenysége okán váltotta ki, így tevékenysége kapcsán minden bizonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a számviteli törvény 2015 júliusában kihirdetett változásait a vonatkozó számviteli kormányrendeletek módosításai nem követték. Pontosabban csak késedelmesen követték. Az érintett jogszabályok módosításait a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, a 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a alapján az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Így egyértelmű, hogy az alapító által meghatározott tartós cél érdekében végzett tevékenység a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] Jövedelemszerzés érdekében végzett tevékenység lehet az a vállalkozási tevékenység is, amikor nem számítanak fel hasznot, de az egyébként vállalkozási tevékenység ellenértékeként számlázott összeget változatlan összegben továbbszámlázzák. Így egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Telefonszolgáltatás közvetítése

Kérdés: Internetszolgáltató cég kiegészítő szolgáltatásként szeretne telefonszolgáltatást is nyújtani ügyfeleinek. A telefonszolgáltatást közvetlenül nem ő nyújtaná, csak ő számlázná tovább az ügyfelek felé, tehát közvetítené ezt a szolgáltatást. A cég, mint közvetítő, az indított hívásokat nem tudja mérni, az eredeti szolgáltató nyilvántartása és a tőle kapott számla alapján számlázná tovább a havi forgalmi díjakat. Kell-e ezen tevékenység után távközlési adót fizetnie, vagy az adót az a szolgáltató fizeti, akinek a telefonszolgáltatását a cég közvetíti?
Részlet a válaszából: […] A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 3. §-a alapján az adó alanya a szolgáltató. Szolgáltató – az értelmező rendelkezés szerint – a Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, mint egyéb szervezet.A Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Vadásztársaság végelszámolása

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A vadásztársaság beszámolóira és végelszámolására elsősorban a civil törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) rendelkezései szerint kerül sor. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a számviteli előírásokban nincs változás!Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja alapján az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda egyéb szervezet. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Nonprofit kft. szakközépiskola

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből csak a lényeg nem derül ki, hogy a szakközépiskola milyen szervezeti formában létezik. A művészeti szakközépiskolát létrehozónak (lehetett ez a fenntartó nonprofit kft. is) kell az Szt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint – a számviteli törvény és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Áttérés kettős könyvvitelről

Kérdés: Év közben át lehet-e térni a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre, illetve a kettős könyvvitelről vissza lehet-e térni az egyszeresre?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet!Az Szt. 13. §-ának (1) bekezdése alapján egyszeres könyvvitelt vezethet az Szt. 5-6. §-a szerinti gazdálkodó, jellemzően az egyéb szervezetek. Az egyéb szervezetek könyvvezetési kötelezettségét a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
1
4
5
6
11