Praxisjog elszámolása

Kérdés: Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus elsejével kiegészült a (9a) bekezdéssel, amely alapján az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható. Kérdések: az új szabályozás alapján az önálló tevékenység keretében működő háziorvos az szja-ban a vásárolt praxisjogot költségként elszámolhatja-e? A betéti társaság keretein belül működő háziorvos a betéti társaság nevében vásárolhat-e praxisjogot, illetve a praxisjog árát elszámolhatja-e a társaság a költségei között?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi II. törvény hivatkozott módosításán túlmenő, a praxisjogot érintő előírások nem változtak. A törvény szerint a praxisjog az egészségügyi államigazgatási szerv által a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos részére adott önálló orvosi tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címke:

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] 2016-ban a magánszemélyek többféle módszer közül választhatnak a bevallásuk elkészítéséhez, így például vannak, akiknek lehetőségük van a munkáltatói elszámolásra, az adónyilatkozat ("söralátét") elkészítésére, az egyszerűsített bevallás vagy a bevallási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címke:

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] A 2016-ban megjelenő új személyijövedelemadó-bevallási módszer elsősorban a munkáltatói elszámolás alternatívája lehet abban az esetben például, ha az adóévi elszámolást a munkáltató nem vállalja.Bevallási nyilatkozatot a 2015. adóévről az a magánszemély tehet, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó fejlesztési tartaléka

Kérdés: Egyéni vállalkozó könyvelésében a fejlesztési tartalék feloldását hogyan kell elszámolni, hogyan kell könyvelni azt egyszeres könyvvitelnél? Egyéni vállalkozó vásárolhat-e személygépjárművet fejlesztési tartalékból, ha igen, hogyan kell a könyvekbe beállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján azt kell feltételeznünk, hogy a kérdező az egyéni vállalkozókra vonatkozó előírásokról csak hallott valamit, de azokat a gyakorlatban nem alkalmazta. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, így nem kell könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Előre bekért bérleti díj kezelése

Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég valójában már a választ is megadta a kérdésben, lényegében annak a megerősítését kéri. A válaszok a következő kis kiegészítésekkel az egyértelműség érdekében:Ha a kérdező cég a lakásokat magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
Kapcsolódó címke:

Bankkártyával történő magáncélú vásárlás

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy az adott vállalkozásnál (egyéni vállalkozónál is, társas vállalkozásnál is) nem szabályozták a vállalkozás nevére szóló bankkártya használatát, esetleg szabályozták, de saját szabályozásuk előírását nem tartják meg, emellett a bizonylati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 1/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont]. Nem lehet alanya tehát a termőföld utáni települési adónak az a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: minden lehetséges, csak nem biztos, hogy jogszerű és szabályos. Menjünk sorjában!A társaság személygépkocsit bérel a magánszemély tagjának. Nyilvánvalóan a személygépkocsi bérbeadójával a bérleti szerződést a társaság kötötte meg. Fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert arra utal, hogy a számviteli törvény, a Ptk. kapcsolódó előírásait nem vagy nem megfelelően vették figyelembe.Feltételezzük, hogy a könyveléssel foglalkozó betéti társaság az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Minden eszközét továbbviszi, ami gyakorlatilag tárgyi eszköz és pénzeszköz. Nyitómérlegében tárgyi eszköz, pénzeszköz és saját tőke szerepel. Ilyen esetben keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve milyen záróbevallásokat kell beadnia? A tárgyi eszközök nettó értéke lesz az egyéni cégben a bruttó érték?
Részlet a válaszából: […] A kérdés leegyszerűsíti az egyéni cég alapításához kapcsolódó teendőket.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:
1
19
20
21
66