Találati lista:
281. cikk / 647 Adott támogatás a társasági adónál
Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
282. cikk / 647 Továbbtanulás külföldön
Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
283. cikk / 647 Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Kérdés: Magánszemélynek egyéni és társas (egyszemélyes kft.) vállalkozása van. Az ev. és a kft. között különböző ügyletek köttetnek. A kft. mikrovállalkozásnak minősül: mérlegfőösszege és nettó árbevétele 200 milliós nagyságrendű, átlaglétszám 10 fő alatti. A 2 vállalkozás közötti ügyletekről kell-e transzferár- (szokásos piaci ár) nyilvántartást vezetni?
284. cikk / 647 Termőföld bérbeadása egyéni cégnek
Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Korábban vásárolt termőföldjeire illetékmentességet kapott, mert megfelelt az előírásoknak. Magánszemélyként bérbe adhatja-e a termőföldet egyéni cégének? Csak azokat adhatja bérbe, amelyeknél lejárt az 5 évre vállalt művelési kötelezettség? Az egyéni cégbe bevitt termőföldek után fennáll-e a 4% illetékfizetési kötelezettség?
285. cikk / 647 Szolárium üzemeltetésével kapcsolatos költségek
Kérdés: A kft. szoláriumot üzemeltet (alanyi mentesen). Egyéni vállalkozásként indokolt, de az egyéni vállalkozó mégis kft.-t alapított. A szolárium üzemeltetéséhez az áramszolgáltatónál teljesítménynövelést kellett kérni. A tag nevére kiállított fejlesztési hozzájárulás hogyan számolható el a kft.-nél? Kértük az átírást, de az eddig még nem történt meg. A közel 700 ezer forintnyi összegű hozzájárulást a magánszemély eladhatja? A tevékenység bérelt ingatlanban folyik. A fejlesztések miatt villanyszerelési munkák is adódtak, közel 100 ezer forint összegben. Ez karbantartás, vagy idegen ingatlanon végzett felújítás? A gépek használtak, amelyekhez új csöveket, izzókat kellett venni. Ez karbantartás vagy beruházás? Gépekre nem tudom elosztani a 600 ezer forintos számlát, amelyben sok-sok cső, gyújtópatron van felsorolva.
286. cikk / 647 Személygépkocsi-átalány egyéni vállalkozónál
Kérdés: Az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén. A gépjármű tulajdonosa a vállalkozó édesapja. A gépjármű üzembentartói jogát, mint vagyoni értékű jogot a vállalkozó megvásárolta édesapjától. A gépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, a forgalmi engedélyben is a vállalkozó adatai szerepelnek, mint üzembentartó. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a vállalkozó kötötte, a befizetést igazoló bizonylat a vállalkozó nevére szól. Ay 1995. évi CXVII. tv. 11. számú melléklet III. 11. pontja szerint az egyéni vállalkozó a gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. Kérem, válaszolják meg, hogy a vállalkozó jogosult-e költséget elszámolni a bemutatott gépjárműre?
287. cikk / 647 Kiküldetés esetén sajátgépjármű-használat költségei
Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautóadót fizetnie?
288. cikk / 647 Egyéni vállalkozó ajándéka magánszemélynek
Kérdés: Egyik egyéni vállalkozó ügyfelünk – aki divatáru-kereskedéssel foglalkozik – magánszemélyeknek leselejtezett ruhaneműt szeretne juttatni adományként. Kérjük, szíveskedjenek válaszolni, hogy az adományozónak van-e fenti esetben áfafizetési vagy egyéb adófizetési kötelezettsége, mivel a ruhanemű beszerzésekor az áfát levonta az egyéni vállalkozó.
289. cikk / 647 Magánszemély által nyújtott kölcsönök
Kérdés: A Számviteli Levelek korábbi számai foglalkoznak ugyan az alábbi problémával, de a 2009. és 2010. évekre vonatkozó jogi értelmezés szerinti gyakorlati végrehajtás nem biztos, hogy alkalmazható. A problémánk a következő: Hárman vagyunk testvérek. Az idősebb bátyám kölcsönt adott kamatmentesen nekem – én egyéni vállalkozó vagyok – gép beszerzésére, még 2009. évben. (A törlesztést még 2009. évben megkezdtem, de 2010. évben is folytatom.) Ugyanő a saját kft.-nek ún. tagi kölcsönt nyújtott – szintén kamatmentesen – 2009. évben és 2010. évben is. A harmadik testvéremnek bt.-je van. Ide mint magánszemély adott kölcsönt 1% kamatra szintén 2009. évben. (Megjegyzem, mindhárom esetben a kölcsönt felvevőt visszafizetési kötelezettség terheli.) A kérdés: Az Szja-tv, illetve a Tao-tv. értelmében 2009. évben és 2010. évben a magánszemély, illetve a társaság hogyan adózik? Kit milyen adófizetés terhel?
290. cikk / 647 Épületbővítés elszámolása egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?
