651 talált cikk az egyéni vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó devizaalapú forinthitelt vett fel tíz évre. Ennek a hitelnek a törlesztésekor a bank megküldi a bekérő levelet, amin a törlesztőrészeket bontja tőketörlesztésre, kamatra és árfolyam-különbözetre. A kérdésem az lenne, hogy az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, költségként elszámolható, vagy nem adóalap-kiadás? A mostani gazdasági helyzetben ez jelentős tételt képez a vállalkozó szempontjából.

Kérdés: Egyéni vállalkozó külföldi partnere részére euróban állítja ki a számlát, partnere devizaszámlájára utalja az ellenértéket. Az egyéni vállalkozó a jóváírás napján könyveli a bevételét aznapi árfolyamon számolva forintban. Az ő esetében év végén a devizaszámlán nyilvántartott összeget át kell-e értékelni a december 31-i árfolyamon? Az így keletkezett árfolyam-különbözetet hova kell könyvelni?

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?

Kérdés: Jól értelmezzük-e a helyi adókról szóló törvényt, miszerint az iparűzési adó alapjának megállapítására vonatkozóan az Szja-tv. hatálya alá tartozó vállalkozások (egyéni vállalkozó, őstermelő) negatív megkülönböztetésben részesülnek az Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásokkal (társaságokkal) szemben, mivel az előbbinél az iparűzési adó alapjába beletartoznak az olyan – a tevékenységgel összefüggő – költségek ellentételezésére kapott támogatások, amelyeket az Szt. szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ezért utóbbiaknak ezen támogatások után nem kell iparűzési adót fizetniük?

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a vállalkozás székhelye a házastárs tulajdonában lévő ingatlanban van, és nem fizet a használatért, kell-e adóalapot növelő tételként figyelembe venni, mint ingyenes szolgáltatás igénybevételét?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tevékenységének végzéséhez üzleti partnerétől jelentős összegű kölcsönt kapott. A kölcsönt bevételszerző tevékenységéhez használta fel, ami gyakorlatilag forgóeszköz-finanszírozást szolgált. A kölcsönt kamatfizetési kötelezettséggel kapta, amiről évente a kölcsönt nyújtó értesítette, de a megállapodás szerint a kölcsön és kamatai a lejáratkor együtt voltak esedékesek. A kölcsönt nyújtó és az egyéni vállalkozó később megállapodtak a kölcsön és kamatainak elengedésében. Az egyéni vállalkozó bevételei között az elengedett kölcsön összegét és az elengedett kamatot kell-e szerepeltetni az elengedés évében, vagy az elengedés miatti adókötelezettség a magánszemélyek adózási szabályai szerint adózik?

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett az előírt szabályok szerint. A képzett tartalékból határidőn belül vállalkozási tevékenységet szolgáló műszaki termelőeszközt (gépet) vásárolt, illetve kíván vásárolni.
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében kell-e az adóalapot (bevételt) növelni az alábbiakkal, illetve ingyenesen igénybe vett szolgáltatásnak minősül-e:
– -a vállalkozás székhelye a közös családi házban van a házastárssal. Tulajdoni arány: 1/2-1/2,
– -a tevékenységhez használt személygépkocsi tulajdonosa a házastárs, az üzemeltető pedig az evás egyéni vállalkozó,
– -piaci ár alatt vásárolt gépkocsi esetében a piaci ár és a ténylegesen fizetett vételár közötti különbözettel. [Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján.]

Kérdés: Elszámolható-e az egyéni vállalkozó költségei között az a telefonszámla, amelyet a kft. állít ki az egyéni vállalkozó részére, "telefonhasználat" megnevezéssel? A kft.-ben tag az egyéni vállalkozó.