Találati lista:
61. cikk / 94 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
62. cikk / 94 Egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakult át, amiről a végzés novemberben született meg. Ez az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé kíván átalakulni úgy, hogy a vagyonmérleg-tervezet időpontja 2009. 12. 31., a végleges vagyonmérleg – cégbíróságtól kért – időpontja 2010. 03. 31. Elképzelhető-e, hogy az egyéni cég 2010. 01. 01-gyel – saját elhatározásból – áttér a kettős könyvvitelre? Ez esetben az Szt. miatti átértékelési különbözetet már 2009. 12. 31-i időpontra ki kell számítani és nyilvántartásba kell venni? Ilyen forgatókönyv alapján mikor, milyen adózási és számviteli teendők adódnak? Ad-e könnyítést a könyvvezetés váltása? A 2010. január 1-jétől hatályos törvényi változások milyen hatással lesznek az ügyletre?
63. cikk / 94 Személyesen közreműködő tag
Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!
64. cikk / 94 Engedményezés az új tulajdonos felé
Kérdés: Az "A" kft. két magánszemély tagja eladja tulajdoni részét "B" kft.-nek. Így "A" kft. egyszemélyes kft. lett. A két tag magánszemély korábban tagi kölcsönt adott az "A" kft. részére. Az eladáskor engedményezéssel rendezték a tagi kölcsönt "B" kft.-re oly módon, hogy a felét elengedik. Helyes-e ez az engedményezés, miután az eredeti adós az "A" kft. volt? Az "A", illetve a "B" kft.-nél mi a helyes könyvelés? Van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség?
65. cikk / 94 Fel nem vett jövedelem járuléka, adója
Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
66. cikk / 94 Tulajdonosváltással kombinált tőkeleszállítás
Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2009 júliusában tőkeleszállításról határozott tőkekivonással, 500 millió forintról 500 ezer forintra szállítva le a jegyzett tőkét. A tőkeleszállítást a cégbíróság 2009. október 30-án bejegyezte. A tulajdonos 2009. október 25-én kelt szerződésben értékesítette a 100 százalékos tulajdonrészét jelképes összegért (1 millió forintért). A tőkeleszállítást a cégbírósági határozat napjával könyveljük, a tulajdonossal szembeni kötelezettség előírásával. Felmerült a kérdés, a tőkeleszállítással kivont tőke a régi vagy az új tulajdonost illeti meg?
67. cikk / 94 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: 2008. évben a kft. tulajdonosai férj és feleség 50-50%-ban, ugyanilyen arányú szavazati joggal. Majd a 2009. év elején a házaspár elválik, és a férj megváltja a feleségétől a kft. üzletrészét. A férj evás egyéni vállalkozó édesapja rendszertelenül szolgáltatásokat végzett a kettő, majd az egyszemélyes kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősültek e bármelyik évben, és ennek következtében az édesapa bevételét kétszeresen kellett volna-e figyelembe venni az eva megállapításánál?
68. cikk / 94 Egyéni cég átalakulásának illetékmentessége
Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Egyéni cégként be van jegyezve. A Gt. szerint az átalakulás adó- és illetékmentes. Ezzel szemben az LB hozott egy ellentétes ítéletet (BH 2008/34). Az egyéni vállalkozók 2009-ben megjelent kézikönyve szintén taglalja ezen furcsa ítéletet. A kérdésem tehát, hogy átalakulhat-e az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó adó- és illetékmentesen?
69. cikk / 94 Átalakuló egyéni cég kedvezménye, jegyzett tőkéje
Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?
70. cikk / 94 Előtársasági beszámoló 2007-ben
Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2007. 09. 05-én alakult, a cégbíróság 2007. 09. 27-én bejegyezte. Az alapító a törzstőke összegét csak 2007 novemberében utalta át. Az előtársasági időszakban a cég semmiféle eszközt és készletet nem vásárolt, pénzeszköze sem volt. A könyvelő szerint így az előtársasági időszak mérlegfőösszege nulla. A bejegyzett könyvvizsgáló megítélése szerint az előtársasági beszámoló így nem helyes, a 2007. 09. 27-én bejegyzett, de még be nem fizetett törzstőke összegét a követelések és a kötelezettségek között is szerepeltetni kell, és bejegyzéskor könyvelendő: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke. A könyvelő viszont úgy gondolta, hogy az alapítás miatt nem keletkezik könyvelési tétel, csak a bejegyzéskor. Végül a könyvvizsgáló véleményének megfelelő beszámoló lett elfogadva. Helyesen járt el a társaság?
