Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...időpontja a vevő döntésétől függ. Ebből a szabályból az is következik, hogy pusztán a termékbelföldre történő behozatala miatt még nem keletkezik adófizetésikötelezettség, az a termék "lehívásakor, kitárolásakor" keletkezik, ekkor kella...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Vendégház költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)
Részlet a válaszából: […] ...a reprezentációs keretnek nincs jelentősége.Tevékenységüket abban az esetben terheli egyéb adófizetési kötelezettség (szja,eho, járulékok), amennyiben a reprezentáció keretében nyújtott szolgáltatások,illetve üzleti ajándékok összértéke meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Társasháznál eho-kötelezettség

Kérdés: Társasház esetében az ingatlan bérbeadásakor a százalékos eho-t hogyan kell kezelni? Tulajdoni hányad arányában, vagy társasházak esetében a közös helyiségek bérbeadása után nincs százalékos eho-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a társasház nem magánszemély – mégakkor sem, ha az ingatlan-bérbeadásból a közösséget megillető jövedelem utánszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik –, a bérbeadás miatt nemkell egészségügyi hozzájárulást fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésénekfeltételeit, formáit a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. éviXXIV. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának c) pontja szerint a külföldiekgazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Osztalékelőleget terhelő eho

Kérdés: A 2006. évben kifizetett osztalékelőleg 2007. évben a 2006. évi beszámoló elfogadása során kerül véglegesítésre, mint osztalék az előleggel egyező mértékben, összegben. Kérdésünk az, hogy terheli-e ezen osztalékot százalékos eho? Ha igen, mi a helyes eljárás? Melyik évi, 2006. vagy 2007. évi egészségügyi hozzájárulást (400 000 vagy 450 000) mint feltételt kell figyelni a 4%-os eho-kötelezettségnél? A hozzájárulás-fizetés felső határának teljesülésénél az egyéni levont járulék figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...(a Tbj. 19. §-ának(2) bekezdése alapján fizetett egyéni levont járulékot nem lehet így levonni),valamint a megfizetett százalékos eho összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...is a válaszhoz tisztázni kell a fogalmakat és aszabályozást. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján: a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...jelentést (benne akönyvvizsgálói záradékkal, vagy a záradék megadásának elutasításával)megbízójának átadja.Az előrehozott beszámolókészítés – nagy valószínűséggel – amérlegkészítés időpontjának a megváltoztatását is indokolta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Nyugdíjas ügyvezető eho-ja

Kérdés: Kft. nyugdíjas ügyvezetője után kell-e eho-t fizetni, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Ha a nyugdíjas ügyvezető nem vesz fel jövedelmet, de azSzja-tv. szerint szereza) vállalkozásból kivont jövedelmet (Szja-tv. 68. §),b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet (Szja-tv.65/A. §),c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalékot(Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Külföldi állampolgár eho-ja

Kérdés: A 4%-os eho-t az osztalékelőleg után a magánszemélynek kifizetésekor, vagy az osztalékká minősítéskor kell megfizetni? Kell-e a lengyel állampolgárnak 4%-os eho-t fizetni, ha nem rendelkezik a kifizetés időpontjában megfelelő illetőségigazolással? Ha az igazolást később szerzi be, hol igényelheti vissza a levont és már befizetett eho-t? Mit tartalmazzon az igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...4%-os eho-t a magánszemélynek az osztalékká minősítéskorkell megfizetnie, mivel ekkor válik véglegessé az osztalék. A 4%-os eho-t abelföldi magánszemélynek kell fizetnie. A kettős adóztatás elkerüléséről szólóegyezmény szerinti kedvezményes osztalékfizetéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Kamionok visszalízingelése

Kérdés: Az általam könyvelt cég Németországból kamionokat hoz be saját célra. A gépkocsikat a szükséges javítások, átalakítások után a forgalomba helyezéssel egy időben a pénzügyi vállalkozással visszalízingeltetik. A behozatalkor a kamionokat beruházásként, vagy árubeszerzésként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ az határozzameg, hogy a kamionok forgalomba helyezését a beszerző társaság végzi a pénzügyivállalkozásnak történő eladás előtt, vagy a lízingbevételt követően, esetleg apénzügyi vállalkozás. Ha a kamionokforgalomba helyezése a pénzügyi vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
1
44
45
46
60