Üzemeltetési költségek megosztása

Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...– a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, a résztvevők a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolják el a követelésekkel, illetve a kötelezettségekkel szemben. Indokolt, hogy a közös üzemeltetésben részt vevők – az üzemeltető előterjesztése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Üzletkötők részére járművek biztosítása

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...amelynél a gépjárművet az ügynökök használják, amiatt nem lehet a cég költségei között elszámolni a gépjárművekkel kapcsolatos költségeket sem számvitelileg, sem társasági adó szempontjából. Nem lehet az ügynöki megbízási díjakat csökkenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Naplófőkönyvben a felújítási alapra kapott összeg

Kérdés: A társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni – a felhasználás előtti években, illetve a felhasználáskor – a felújítási alapra befizetett összegeket és a betétre jutó kamatot, állami támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...felvenni. Az ebb ő l származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség, értékcsökkenés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Elévült adótartozás elengedése

Kérdés: A NAV által elévülés miatt elengedett adótartozást hogyan számoljuk el? Figyelembe vehető a társasági adónál csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolt jogkövetkezmény visszatérítésér ő l van szó. (Hangsúlyozni kell, az adótartozás elévülése nem jelenti azt, hogy az évekkel korábban el ő írt adótartozást engedték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címkék:  

Bérbe adott étterem reggeliszolgáltatásának áfája

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő hotelünk éttermét bérbe adtuk. A hotelszoba ára magában foglalja a reggeli költségét is, ezt a szolgáltatást is az éttermet bérlő cég biztosítja. A reggeli költségét havonta két alkalommal, összesítve kiszámlázza részünkre. Az éttermet üzemeltető cég milyen áfakulccsal számlázhatja ki a reggeli költségét a hotel részére, illetve a hotel milyen áfakulccsal számlázhatja ki ezt a szállóvendégek felé?
Részlet a válaszából: […] ...– azaz hogy nem a vendégek számára szolgáltatást nyújtó a melegkonyha tényleges üzemeltetője –, a vendégek felé 27%-os mértékkel kell a reggeli árát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg. Más kérdés az, hogy az osztalékról való döntéskor (jelen esetben a 2016. évi beszámoló elfogadásakor az osztalékkifizetésről való döntéskor) a megelőzően fizetett osztalékelőleggel számolni kell.A 2016. január 1-jétől hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás a számvitelben

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogyan kell értelmezni a számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezéseit: "A" és "B" vállalkozás tulajdonosa ugyanaz a két magánszemély, 50-50% részarányban (és ugyanekkora szavazati aránnyal). "A" vállalkozás ügyvezetője az egyik magánszemély, "B" ügyvezetőjeként a két tulajdonos van kijelölve, önálló képviseleti jogosultsággal. Kapcsolt vállalkozásnak kell-e tekinteni a két vállalkozást? Hogyan kell a "közös vezetésű vállalkozás" kifejezést érteni az egyébként teljesen független vállalkozások közötti kapcsolat megítélésében?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás csak akkor állhatna fenn, ha "A" vagy "B" vállalkozás a másikban– a szavazatok többségével (50 százalékot meghaladó részével) egyedül rendelkezne, vagy– a tulajdonosok többségével kötött megállapodás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...jószágokra, valamint a 2016. június 30-ig bejelentett immateriális jószágokra korlátozza, kiegészítve azon jószágok körével, amelyekkel kapcsolatban az adózónak 2016. június 30-át követően költsége, ráfordítása merül fel.Mivel a Htv. mindkét rendelkezést felhívja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. szerint elszámolt nettó árbevételt lehet csökkenteni az adott évben az Szt. szerint elszámolt – Htv. szerinti – csökkentő tételekkel.A fentiekben leírtak figyelembevételével a kérdésekre a következő válaszok adhatók:A 2016. üzleti évben a bérbeadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló – áttérés, amortizáció

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben – válaszként – leírtak valójában helyesek. Mások számára is hasznosíthatóan – kiegészítetten – a következőkben mutatjuk be azokat.A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
99
100
101
342