Felhalmozódott pénzkészlet, felhalmozódott kötelezettség

Kérdés: Szolgáltatást végző betéti társaság több éve működik, a havi bevétele 600-700 E Ft, költsége minimális, a beltagnak heti 36 órás munkaviszonya van, adóhátraléka 2,5 millió Ft. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor a felhalmozódott pénzkészlete 26 millió Ft volt. A számviteli beszámolókat elfogadó taggyűlési határozatokban a bt. osztalékfizetéseket hagyott jóvá, az e miatti kötelezettség 21 millió Ft. A bt. ügyvezetője eddig nem engedélyezte az osztalék kifizetését. A fentiek milyen következményekkel járhatnak a bt. beltagjára, ügyvezetőjére, könyvelőjére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, akár büntetőjogi felelősségre vonás is lehet annak függvényében, hogy a kérdésben leírtakhoz még mi kapcsolódik.Egyik problémát jelentő terület a 26 millió forint összegű pénzkészlet, ami a kérdés adatai alapján legalább 3 üzleti év bevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Behajtási költségátalány beszámítása

Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.
Részlet a válaszából: […] ...(tehát az eltérő összeget) kell könyvelni. A behajtási költségátalányok kompenzálását (beszámítását) nem indokolt más tételekkel összevonni (bár nem kizárt, tehát lehet).Ha az egyik cég, amelyik behajtási költségátalány fizetésére kötelezett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Részlet a válaszából: […] ...azaz nincs kivetési irat (jogerős határozat), addig nem beszélhetünk adófizetési kötelezettségről és annak esedékességéről sem. Ekkor az adózó nincs abban a helyzetben, hogy adófizetési kötelezettségét teljesítse (az adókötelezettség természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tagok befizetése, akkor "az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség" csak úgy értelmezhető, hogy azt először osztalékként kell elszámolni (T 493 – K 4792), majd az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása

Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] ...évi XCIII. törvény (Itv.) előírása szerint a belföldi ingatlannal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét megszerzése akkor illetékköteles, haa) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt ingatlan új ingatlan?

Kérdés: Partnerünk egy ipari parkban fog venni egy épületet. Használt ingatlanról van szó, de a cégnél még új ingatlanként fog szerepelni. Mi minősül új ingatlannak a beruházási adókedvezmény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka, és legfeljebb adó­évenként 500 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű tárgyi eszközök – végelszámolás

Kérdés: A bt. 100 ezer forint alatti tárgyi eszközeit egyösszegű értékcsökkenési leírást alkalmazva csak az 5. számlaosztályban könyveli, az 1. számlaosztályban a tárgyi eszközök között nem szerepelnek. Ezek mennyiségét az éves leltárban tartják nyilván. Végelszámoláskor helyes-e, ha ezeket selejtezik (azzal a megjegyzéssel, hogy a hulladékcentrumba csak a törlési határozat után adják le, mivel ezeket a végelszámoló még használja [számítógép, nyomtató, asztal, szék stb.]), hiszen piaci értékük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...a 100 ezer forint alatti tárgyi eszköznek van piaci értéke (akár hulladékértéke is), akkor azt az eszközök között a rendkívüli bevételekkel szemben állományba kell venni. Így tehát a végelszámoló is csak a végelszámolás befejezésekor nyilatkozhat arról, hogy a 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...(10) bekezdésében foglaltakkal is, mivel a végzett munkáért járó díjat (a munkabért) kívánnák a kedvezőbb adózású osztalékként a tagok részére juttatni.A kérdés szerinti észrevételt tevő ezzel nem ért egyet, mert az idézett törvényhely felsorolásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Bejelentési, biztosítási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: A kft. alkalmazottainak egy része Olaszországban végez munkát, kiküldetés keretében. (Az ott végzett munka ellenértékét a cég kiszámlázza olasz partnerének.) Olaszországban van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a munkavégzéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...az olasz szabályokat kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy minden tagállam maga határozza meg, hogy mely ellátásokat, milyen feltételekkel, mely személyeknek nyújt, és az ellátások fedezetéül milyen mértékű járulékot kell fizetniük a biztosítottaknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Használt személygépkocsi vásárlása külföldről

Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.
Részlet a válaszából: […] ...saját nevében, úgy elképzelhető, hogy az ügyletet a viszont­eladókra vonatkozó speciális áfaszabályok szerint kezelte. Ekkor – ha tehát az értékesítő viszonteladóként járt el – a magyar vevőnek nem kell Közösségen belüli beszerzés címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
1
123
124
125
343