3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. A Szerencsejáték tv.-nek megfelelő sorsolásokat szoktunk tartani. A sorsolás szabályait, az átvett nyeremények adózását (25 százalék, 33 százalék) ismerjük. Az át nem vett nyeremények forgalmi értéke után bevalljuk és megfizetjük a játékadót. Amikor a játékadóval leadózott nyereményeket (pl. MP3-lejátszók, mobiltelefonok, utazások) másik promócióhoz nem tudjuk már felhasználni, milyen adózási feltételekkel adhatók azok oda saját dolgozóknak, vagy nem saját dolgozó magánszemélynek? Véleményünk szerint természetbeni juttatásként. Ekkor azonban kettős adóztatás merül fel (játékadó + 54 százalék szja stb.)?

Kérdés: Egy másológépek bérbeadásával, javításával, továbbá fénymásolással foglalkozó társaság rendszeresen vásárol különböző másológép-alkatrészeket és festékpatronokat (a bérbe adott gépekhez is). Hogyan történjen a beszerzési számla könyvelése, ha a beszerzéskor még nem állapítható meg, hogy a vásárolt termékeket a saját gép üzemeltetéséhez (a fénymásolás során), vagy a bérbe adott gépekhez használják fel, vagy áruként értékesítik? Milyen főkönyvi számlára kerül év végén a meglévő készlet?

Kérdés: Felújítottuk a boltot. Az elhasználódott járólapokat kicseréltük, a mosdóhelyiségben is, a mosdó ki lett csempézve, új WC-kagyló, új mosdó. Beszélhetünk ez esetben karbantartásról? Az 5 év alatt elhasználódott lapokat, csempéket stb. cseréltük ki.

Kérdés: A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?

Kérdés: Cégünk szállodát (is) üzemeltet, amelynek a portáján valutaváltási tevékenységet végzünk. A szükséges engedélyekkel, pénzintézeti felügyelettel rendelkezünk. A bank elkülönítetten HUF-ellátmányt biztosít a valutaváltás céljára, amelyet hetente elszámolunk. A váltásból adódó árfolyam-különbözet a házipénztárba befizetésre kerül. E tevékenységnek mi a helyes számviteli elszámolása?

Kérdés: Ügyfelünk az üzletházban lévő saját tulajdonát képező üzletét bérbe adja egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft.-nek. Az üzletház negyedévenként "fejlesztésiszolgáltatás-előleg" címén számláz az üzlet tulajdonosának. Az üzletház tájékoztatása szerint ez a fejlesztési szolgáltatás tartalmát tekintve olyan, mint a közös költség. Az üzlet tulajdonosa ezt a költséget szeretné a bérlőre áthárítani. Lehetséges ez?

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?

Kérdés: Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?