3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Cégünk 2006-ban építőipari kivitelezési tevékenységet végzett egy társaságnak, amely társaság ellen felszámolást indítottak. A kivitelezési munkákat csak 2007-ben tudtuk számlázni. 2006-ban a befejezetlen termelésre értékvesztést számoltunk el, mivel a felszámoló előzetes tájékoztatása alapján nincs esély a követelés rendezésére. A 2007-ben leszámlázott munkát követelésként a felszámoló beállította. A befejezetlen termelést a készletek közül kivezettük. Mikor lehet visszaírni az elszámolt értékvesztést? Év közben nem lehet, év végén meg már nincs készlet! Ha visszaírjuk év közben, de a követelésre nem számolok el értékvesztést, akkor a mérleg nem mutat valós képet.

Kérdés: Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?

Kérdés: Kft.-nek a tagságától független magánszemély adott kölcsönt, mely után "kamatot" fizetünk. A kérdésem, hogy ez a jövedelem a magánszemély összevonandó jövedelmei alá tartozik-e, és a kifizetéskor adóelőleget kell vonnom tőle? A kifizetéssel kapcsolatosan a kft.-t százalékos eho-kötelezettség (11%) terheli-e? Ez az eljárás a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakban is így volt-e?

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság, amely a bevételei jelentős részét euróban realizálja, van euróban vezetett bankszámlája, fizethet-e tagjainak euróban osztalékot? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni a forintban megállapított osztalék euróban történő átváltásánál?

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?

Kérdés: Ha a dolgozó saját gépkocsiját használja munkájához, az útnyilvántartáson kívül kell-e valamilyen írásos megegyezésnek lenni erről az alkalmazottal, és annak mit kell tartalmaznia? Vonatkozik ez az ügyvezetőre is, aki nincs munkaviszonyban? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, a havi 0708-as bevallásban kell-e szerepeltetni?

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik, szerzőinktől felhasználási szerződés keretében vásároljuk meg műveik felhasználói jogdíját. A művek megírásának díja 2 tételből áll össze: egyrészt a személyes közreműködés díja, másrészt a felhasználói jogdíj. Kérdésünk az, hogy alkalmazható-e az ekho szabálya a felhasználóijogdíj-részre? A mi értelmezésünk szerint nem, mivel nem járulékköteles a felhasználói rész.

Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?