Találati lista:
2821. cikk / 3417 Áfa-körbe történő bejelentkezés
Kérdés: A dolgozók étkezési hozzájárulását pénzforgalmi bevételként kell elszámolni. Ezzel bevételünk eléri az áfakörbe történő bejelentkezés határát, a 2 millió forintot. E nélkül nem éri el bevételünk ezt az összeget. Be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe?
2822. cikk / 3417 Munkáltatói lakástámogatás
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
2823. cikk / 3417 Képzési költségek adóztatása
Kérdés: A Számviteli Levelek 74. számában az 1533. számú válasz, illetve az AEÉ 2004. évi 1-2. számában megjelent iránymutatás nem azonosan értelmezi a munkáltató által az alkalmazottja részére, a munkáltató nevére szóló számla alapján viselt, a magánszemély iskolai rendszerű képzése költségének személyi jövedelemadóban való kezelését. Kérdés tehát, hogy keletkezik-e ebben az esetben a magánszemélynél adókötelezettség? A társasági adóalap megállapításakor elismert költségnek minősül-e?
2824. cikk / 3417 Társasház áttérése a kettős könyvvitelre
Kérdés: A társasház saját elhatározásból 2004. január 1-jével áttért a kettős könyvvitelre. A lakók közösköltség-tartozását – az egyszeres könyvvitel szabályai szerint – az analitikus nyilvántartásban mutattuk ki. Az áttérés után ezt a követelést az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? Hogyan kell könyvelni a lakók közösköltség-befizetéseit?
2825. cikk / 3417 Működési célra adott támogatás miatti áfaarányosítás
Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola – oktatási alaptevékenysége mellett – diákjainak, tanárainak, egyéb munkatársainak iskolai/munkahelyi étkeztetéséről is gondoskodik. Az iskola ezen szolgáltatására – a beszedett térítési díjakon felül – a fenntartó önkormányzattól étkeztetési támogatás jogcímen kapott támogatás a fedezet. (Az iskola e mellett további önkormányzati támogatásban is részesül.) Az iskolának kell-e arányosítania e támogatása tekintetében? Ha igen, akkor mely beszerzéseire, milyen módszerrel kell elvégeznie azt?
2826. cikk / 3417 Innovációs járulék
Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
2827. cikk / 3417 Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben
Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
2828. cikk / 3417 Elszámolás kilépő taggal
Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
2829. cikk / 3417 Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással
Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
2830. cikk / 3417 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
