Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetett ellenérték különbözete természetbeni juttatásnak minősül, ami után a kifizetőnek (az rt.-nek) kell 44 százalék mértékkel személyi jövedelemadót, illetve ha a magánszemély biztosítottnak minősül, akkor 2002-ben 29 százalék társadalombiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék összege. Ezek figyelembevétele mellett lehet meghatározni, hogy a vagyonmérleg-tervezetben és a végleges vagyonmérlegben mekkora lehet a saját tőkén belül a jegyzett tőke összege (a betéti társaságnál a vagyoni betét értéke). (A jegyzett tőke összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...ténye) viszont a régi Szt. 27.§-ának (1) bekezdése szerint 2000. december 31-ig céltartalékot kellett képezni (a céltartalékként képzett összeg – az adott esetben – akár a követelés teljes összege is lehetett), 2001-ben pedig – hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Tulajdonjog vagy haszonélvezeti jog

Kérdés: A tulajdonjog vagy a haszonélvezeti jog az erősebb az ingatlan bérbeadásánál? Az ingatlan haszonélvezője bérbe adhatja-e az ingatlant a tulajdonos beleegyezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...igényt.A hivatkozott előírások szerint tehát az ingatlant a haszonélvező bérbe adhatja, ha a tulajdonos azt nem kívánja azonos feltételekkel bérbe venni. Ebből következően ugyan sorrend a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog között nem állapítható meg, de tény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Bérmunkadíj naptár-előállításnál

Kérdés: Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...ahogyan feltették. A kérdésben lévő, Szt.-re történő hivatkozásokat a válasz tartalmazza, az adott esetben a szükséges kiegészítésekkel.Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint valóban az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése

Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki azt, hogy értékvesztés elszámolásával a könyvekben kimutatott értéket ne csökkentsék le akár nullára is (a bekerülési értékkel azonos az értékvesztésként elszámolt összeg). Sőt, az adott esetben, az Szt.-ből egyértelműen következik, hogy a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéshez kapcsolódik). Nem minősül számviteli elszámolás szempontjából barterügyletnek az sem, amikor az exportot később importtermékkel egyenlítik ki vagy fordítva, azaz a külföldi követelésbe, kötelezettségbe történő beszámítás, a kompenzáció nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...összegben) a bekerülési értékben már 2000-ben figyelembe kellett volna venni. Ha jogos a 2000. évi aktiválás, akkor a vagyonszerzési illetékkel – önellenőrzés keretében – a 2000-ben aktivált értéket helyesbíteni kell.A terv szerinti értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Törzstőkeemelés adójának számítása

Kérdés: Kft.-nk taggyűlési határozat alapján az eredménytartalékból törzstőkét emel. A törzstőkeemelés összege 20 millió forint. A szabad eredménytartalék fedezi az emelés összegét és annak adóját. Az szja mértéke ez esetben 20 százalék. Mekkora az adó összege? Mennyivel terheli az eredménytartalékot a tőkeemelés és annak adója?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a magánszemély osztalékból származó jövedelmének minősül: a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír (ilyen az üzletrész is) formájában vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti jogának megszerzéséért fizetett vételárnál – a bérleti jog sajátosságaiból következően – csak akkor lehet maradványértékkel számolni, ha a vételkor rendelkezésre álló információk alapján – a bérbeadóval kötött szerződés szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
303
304
305
328