2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Hivatalos utazással kapcsolatosan, amennyiben a munkavállaló nem a cég nevére szóló számlát hoz a kifizetőnek (többnyire külföldön autópályadíj, parkolás, helyi tömegközlekedés), akkor ezt el lehet-e számolni a cég költségei között, vagy a hivatali utazáson részt vett magánszemély tételes költségelszámolás vagy költségátalány alapján kap költségtérítést, és ez esetben a magánszemély az szja-bevallásában számol el ezekkel a tételekkel? Utóbbi esetben a költségtérítést személyi jellegű egyéb kifizetésként kell kezelni?

Kérdés: Gazdasági társaságnál magánszemélytől a Balatonra hajót vásárolna, amelyet tréningek megtartására, ügyfelek fogadására és természetesen munkatársainak az üdülésére is használna. Milyen adókötelezettséget keletkeztetne a fenti tevékenység?

Kérdés: A jelentős összegű hiba számviteli törvény szerinti mértéke meghatározza-e a "jelentős" fogalmát? Értelmezhető-e ez a jelentős eltérés, a különbözet jelentős összegű esetekben is? Vagy a devizás értékelésnél? Megteheti-e cégünk, hogy az Szt. 60. §-ának (2) bekezdéséhez kapcsolódóan a számviteli politikájában a "jelentős" értékhatárt a mérlegfőösszeg 3%-ában határozza meg? Sok könyvvizsgáló ilyenkor a jelentős összegű hibára hivatkozással ezt a mértéket nem fogadja el, pedig szerintünk ez a két fogalom nem függ össze. A számviteli törvény a "jelentős" fogalmát nem definiálja, annak meghatározását a számviteli politika kialakítása keretében a vállalkozóra bízza.

Kérdés: Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?

Kérdés: Társaságunk olyan terméket állít elő, amire garanciális kötelezettséget vállal. A vevőnk 2009. 12. 31-i dátummal ránk terhelt ezzel kapcsolatban költségeket. Meg kell térítenünk egyrészt a hibás termék árát, másrészt egyéb költségeket. A cégek egymás között csak 2010 júniusában tudtak megegyezni, a mi társaságunk kárára. Mivel a számvitel nem kapta meg a terhelő leveleket, így a garanciális kötelezettségekre céltartalékot sem képzett. Kell-e utólag módosítani a 2009. évi beszámolót, és ha igen, akkor milyen módon?

Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?

Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?

Kérdés: Egyéni vállalkozó üdülési csekket fogad el a vevőktől. Be kell-e ütni a pénztárgépbe bevételként az összeget? Az áfát milyen dátummal kell bevallani? Amikor megérkezik az üdülési csekk értéke a bankszámlára? Hogyan könyveljük? Milyen számlázási technikát kell alkalmazni?