2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál felszámolás kezdődött. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a cég már nem tudta kifizetni. Így az 1008-as bevalláson a jövedelmeket, valamint a céget terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. Kérdésem, hogy a felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha kell könyvelni, akkor a beszámoló nem fog megegyezni az APEH-folyószámlával?

Kérdés: A kft. 2010. 07. 01-jén személygépkocsit vásárolt. A kft.-nek igazolása van arról, hogy a megvásárolt személygépkocsi tulajdonosa (szintén gazdasági társaság) 2010-ben minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Kell-e a kft.-nek 2010. július hónapra cégautóadót fizetnie? A vevő kft. a 2010. évi havonta esedékes cégautóadó-fizetési kötelezettségből levonhatja-e az adott forgalmi rendszámhoz kapcsolódó, az eladó által már 2010-ben biztosan befizetett gépjárműadó összegét? A kft. személygépkocsiflottájából néhányat értékesít. A kft. – az év első felében – 2010-re már minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Az év közben értékesített személygépkocsik után már év elején megfizetett teljes 2010. évi gépjárműadó összegét időarányosan levonhatja-e például 2010. III. és/vagy IV. negyedévi cégautóadójából?

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték-fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéshez kapcsolódik ("skontó")? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető, ha skontóval csökkentett összeget fizetek az eladónak? Vagy korrigálni kell azt az engedményre jutó áfa összegével? Helyes-e az, ha a bruttó vételárból kapott engedményt az áfa tartalmával együtt a pénzügyi bevételek számlán számolom el?

Kérdés: A folyamatos szolgáltatást (energia) euróban számlázzák. A számlázott teljesítés több hetet felölel. A könyvvezetés forintban történik. Az energiaköltség számviteli elszámolásánál milyen árfolyammal kell számolni? Pl. számla kelte: 2010. 07. 02. Teljesítés ideje/fizetési határidő: 2010. 07. 14. Elszámolási időszak: 2010. 05. 05.-2010. 05. 17. Áfa szempontjából alkalmazott árfolyam: 2010. 07. 02. MNB-középárfolyam.

Kérdés: Olyan elismert és elfogadott vevői követelések esetében, amelyekre 100%-os értékvesztés került elszámolásra, azaz a nyilvántartási összege nulla, de nem behajthatatlan, ezért hitelezési veszteségként még nem írható le, behajtás miatt viszont peresítésre került, mi a teendő az év végén? Miként kell elszámolni, hogyan kell kimutatni a beszámolóban?

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?

Kérdés: Egy vidéki székhelyű vállalkozásnak több nagy telephelye van az országban, így Budapesten is. Az ügyvezetés a székhelyen van, de a kereskedelmi igazgató Budapesten lakik. A kereskedelmi igazgató havonta több alkalommal tölt el több időt hivatalos ügyben a székhelyen vagy egyéb telephelyen. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy ott is kell megszállnia. Hogyan kell helyesen alátámasztani a szállásköltséget? Minden egyes alkalommal kiküldetési rendelvényt kell kitölteni?

Kérdés: Ügyfelem havi rendszerességgel honlapkarbantartást, tanácsadást számláz átalánydíjasan. A szerződés átalánydíjas, szintén havi rendszerességgel történő teljesítést ír elő. Véleményem szerint ez határozott idejű szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynél a teljesítési határidőnek meg kellene egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelem – ennek ellenére – a számlákon a teljesítésre a hónap utolsó napját tünteti fel, amely nem egyezik meg a fizetési határidővel. A könyvelői felelősség miatt kérdezem, a könyvelőnek mit kell tennie ez esetben? El kell fogadnia azt a teljesítési dátumot, amit az ügyfél helytelenül tüntet fel a számlán, vagy felül kell bírálnia, és a fizetési határidőre az áfát megfizetni? A bejövő számláknál is ugyanez a probléma? Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés a számlán feltüntetett teljesítést, vagy a törvény által helyesen vélelmezett teljesítést fogja elfogadni?

Kérdés: A fel nem használt és vissza nem igényelt közteherjegyek elszámolásának számviteli és adózási vonzatait szeretném, ha ismertetnék. Mivel a közteherjegyek már nem kerülnek felhasználásra, selejtezni kell és ráfordításként elszámolni? Mivel nem kísérelték meg a visszaigénylést, ezért adóalap-növelőként kell nyilvántartani?

Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?