Üdülési csekk adható-e személyenként?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Földhasználati jog, földterület tartós használata

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonban lévő kft. 2000. évben "Földhasználati szerződést" kötött, amely szerint az önkormányzat a tulajdonában lévő földterületet térítésmentesen használatba adja 25 évre beruházási célra a kft.-nek. A kft.-nél 2000. évben, illetve a következő években ezt hogyan kell szerepeltetni a számvitelben és társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint a földhasználati jog az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, amelyet ennek megfelelően az ingatlanok között kell kimutatnia a kft.-nek. Tekintettel arra, hogy e jogot a kft. ellenérték nélkül kapta, amely kizárólagos használatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint (76. §) nem számít jövedelemnek – többek között – Szr-tv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból származó nyeremény. Az Szr-tv. 16. §-a szerint nem kell engedély a nem folyamatosan szervezett sorsolásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a számviteli elszámolás szabályait kell tisztázni. Belső számla alapján ugyanis nem lehet árbevételt elszámolni, még a reprezentáció esetében sem.Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem egészen egyértelmű, nem derül ki pontosan, hogy ki értékesíti a részvényt. Tekintettel arra azonban, hogy szja-kötelezettségre vonatkozik a kérdés, feltehetően a magánszemélyek adják el a részvényt az rt.-nek, más magánszemélynek, más nem magánszemélynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: Magánvállalkozók starthitellel vásároltak meg egy üzemet. A hitelt – a tőkerészt és a kamatot – 2 évig törlesztették, majd azt a taggyűlés és a bank hozzájárulásával az üzemet működtető kft. átvállalta. Az átvállalt hitelt azonban a tulajdonosok 12 év alatt megtérítik a kft.-nek. A kft.-nek meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját az átvállalt kamattal, illetve fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony, ha a tagok részesedése: 31,28%, 30,78%, közeli hozzátartozóként: 0,15%, 0,06%, 37,73%?
Részlet a válaszából: […] A tartozást a kft. nem ellenérték nélkül vállalja át, ezért a törlesztőrészlet a kft.-nél nem növeli az adózás előtti eredményt, és a magánszemélyeknek nem keletkezik adóköteles jövedelmük. A kérdésből nem egyértelmű, hogy a kamatot is megtérítik-e a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kirándulás formájában nyújtott juttatás

Kérdés: Társaságunk minden évben egy alkalommal 1-2 napos autóbusz-kirándulást szervez munkavállalói részére. A költségeket – utazás, szállás, belépőjegy, koncertjegy, borkóstoló, étkezés – a cég viseli. Milyen adóteher terheli?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók részére ellenérték nélkül nyújtott, a kérdésben megfogalmazott szolgáltatás természetbeni juttatás a Szja-tv. 69. §-a alapján. A munkavállalók által ilyen formában megszerzett jövedelem után 44 százalékos mértékkel személyi jövedelemadót, 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Adományok elszámolása, áfája, társasági adója

Kérdés: Értelmi fogyatékosoknak lakóotthont építő közhasznú egyesület ingyenes szolgáltatásként adományt kap. Hogyan kell könyvelni az adományt az adónál, illetve a kapónál? A szolgáltatás földmunka, amelynek 50 százalékát az adományozó ingyenesen adja, 50 százalékáról pedig számlát küld.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül végzett szolgáltatás felmerült költségeit, a közvetlenül elszámolható munkabért és járulékait, a munkavégzéshez használt eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
7
8
9
10