Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akár nem, a megvásárolttetőtér piaci értéke alapján vagyonszerzésiilleték-fizetési kötelezettségterheli.Amennyiben a vevő az ellenértéket nem készpénzben egyenlítiki – feltételezve, hogy a vevő gazdálkodó szervezet –, hanem azzal azonosösszegű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzbeli és természetbeni támogatás

Kérdés: Egy használtelem- és hulladékgyűjtéssel foglalkozó nonprofit kft. és partnere versenyt hirdet rendszeresen iskolák között, amelynek célja minél több használt elem begyűjtése. A különböző helyezéseket elért iskolák nyereménye lehet pénzbeli és természetbeni támogatás is. A nyeremények nyújtásáról az iskola és a társaság megállapodást köt. Rendkívüli esetben óvodások is beszállnak a versenybe, és így ők is részesülnek a jutalomból. A nonprofit kft. és partnere a nyeremények finanszírozásával, illetve megosztásával kapcsolatban különmegállapodást kötnek. Helyesen jár-e el a kft., ha a nyereményeket térítés nélküli eszközátadásként számolja el? Kell-e áfát, illetve társasági adót fizetnie a térítés nélküli eszközátadás után? Levonható-e a partnerre áthárított költséggel arányosan a vásárolt eszközök input­áfája? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettsége az iskolának a nyeremény után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...végleges pénz­eszközátadást – a rendkívüliráfordítások között kell kimutatni.)Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenértékfejében teljesített termékértékesítésnek minősül a térítés nélküli eszközátadás,és így annak a piaci értéke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címke:

Internetutalvány használata

Kérdés: Cégünk cafeteriajuttatás keretében internetutalványt ad az azt kérő munkavállalónak. Milyen bizonylat szükséges ahhoz, hogy ezt a juttatást adómentes természetbeni juttatásként kezelhessük? Elégséges egy, az internetszolgáltatóval kötött szerződés, amely a dolgozó nevére szól? Vagy havi számlát kell elkérnünk, amelyen szerepel az a tény is, hogy kiegyenlítésre került az összeg? Vagy olyan bizonylatra lenne szükség, amelyen az is szerepel, hogy a kiegyenlítés utalvánnyal történt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...el kellismertetni írásban (ha lehet, akkor az utalványon fel kell tüntetni a cég és amunkavállalója nevét is), az utalványok ellenértékét ezt követően lehet aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között a munkáltató által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Engedmény a felvásárlási jegy értékéből

Kérdés: Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felvásárló a termelő által rá áthárított kompenzációs feláratcsak akkor vonhatja le, ha az adott ügylet kompenzációs felárral növeltellenértékét (bruttó ellenérték) a termelő felé maradéktalanul megtérítette.Amennyiben olyan eset merül fel, hogy a termelő elengedi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egyet fizet, kettőt kap

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elérése esetén, akkor az – véleményünk szerint – nem tartozik az"egyet fizet, kettőt kap" kategóriába. Így az "Y" termék ellenérték nélküliátadása nem történhet engedmény formájában, és ha nem engedmény, akkor nemlehet más, mint térítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ezt igazolta vissza.Ezért a 2009. decemberi – szerződés szerinti – tényleges átadást/átvételtkövetően készült számla szerinti ellenértéket is 2009. évre kell elszámolni.Természetesen, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:

Kártérítésről számla?

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a Ptk. 303. §-ának (1) bekezdése jogcímen megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy a kötelezett megrendelőit veszíti el.Ha a megítélt kártérítés például elmaradt haszon vagykonkrét eszköz, szolgáltatás ellenértékének a megtéríttetése, akkor akötelezettnek számlát kell kiállítania az áfa felszámításával, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címke:

Visszterhes faktorálás

Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...követelést, feltételezhetően az általakorábban alkalmazott vételárnál magasabb összegért (a különbözet a banktevékenységének az ellenértéke!). Ez esetben az ügyfél a visszavett követelésta vásárolt követelések között veszi állományba a visszavételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Engedmény termék átadásával

Kérdés: Az egyik kereskedelemmel foglalkozó ügyfelem bizonyos áru vásárlásakor a nagykereskedőtől oly módon kap engedményt, hogy az eladó a megvásárolt áruhoz – engedményként – egy másik árut csatol. A nagykereskedő a csatolt áruról is szabályos számlát állít ki azzal a megjegyzéssel, hogy a számla ellenértéke pénzügyi teljesítést nem igényel. Helyes-e az ily módon nyújtott árengedmény? Árengedménynek tekinthető-e a jelen tranzakció? Amennyiben igen, a gazdasági esemény milyen könyvelési tétellel dokumentálandó?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésre a rövid válasz az, hogy a nagykereskedő nemengedményt dokumentált, hanem térítés nélküli eszközátadást. (A számlaellenértéke pénzügyi teljesítést nem igényel, tehát térítés nélküli!)Az engedménynek különböző formái lehetnek. Az engedményfejében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Helyi utazási bérlet

Kérdés: Munkavállalónk részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel munkaköre ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz ha a munkakör betöltéséhez szükséges – az utazási bérlet elszámolása hogyan történjen? Béren kívüli juttatásként vagy egyéb költségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyheza munkavállaló az utazási bérlet, az utazási jegy ellenértékének megtérítéssorán jutott. A hivatkozott kormányrendelet a helyi utazási bérlettel valóutazást nem minősíti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címke:
1
…
127
128
129
…
222