Védjegy bérbeadása

Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számlázott védjegyhasználatidíjat árbevételként kell elszámolni, a védjegyhasználati díjra – mint egysajátos szolgáltatásnyújtás ellenértékére – az áfát fel kell számítani, az nemminősíthető adómentes szolgáltatásnyújtásnak.Az előbbiekből az is következik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Számítógép ingyenes használatba adása

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átvállalását jelentené, amelyet az Szja-tv. szerint amunkavállaló jövedelmének kellene tekinteni.Ezért célszerű, ha a számlázott ellenértéket a munkavállalókifizeti. Ezt követően a társaság a számla és a kifizetés bizonylata alapján -belső...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.

Garanciális munkák miatti kötelezettség átvállalása

Kérdés: "A" építőipari cég az eredetileg visszatartott 10%-ot megkapta a vevőitől, mert bankgaranciákat kötött rá. Tehát vevői követelésállománya nincs, viszont x évig, ha szükséges, a garanciális javításokat el kell végezze (ha nem tenné, vevői lehívhatnák a bankgaranciákat). Ezt akarja tőle átvállalni "B" cég. Megállapodásukból: "a garanciális javítási kötelezettség keretében esetlegesen felmerülő javítási munkák átvállalása. Az ezzel kapcsolatos rendelkezésre állás díja: Y E Ft." Mivel az eredeti munkák hatóságiengedély-kötelesek, a kiállított számla is fordított adózású lesz. Jól gondolkoznak-e a felek áfa szempontjából, és hogy kell könyvelni a két félnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meg,hogy "B" társaság az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti adókötelesszolgáltatást nyújt "A" társaság részére, amelynek ellenértéke az említettrendelkezésre állási díj. E szolgáltatás azonban – jogi tartalmát tekintve -nem tartozhat a fordított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címke:

Gépbérletidíj-számlák könyvelése

Kérdés: Gépbérbeadással foglalkozó gazdasági társaság a következő számlákat bocsátja ki. Első számla: teljesítés 2010. 01. 31.; fizetési határidő 2010. 01. 31.; számla kiállítása 2010. 01. 10.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-31. közötti gépbérbeadás. Második számla: teljesítés 2010. 01. 10.; fizetési határidő 2010. 01. 10.; számla kiállítása 2009. 12. 20.; szolgáltatás 2009. 12. hó 1-15. közötti gépbérbe­adás. Kérem bemutatni a számlák helyes számviteli és áfaelszámolását a számlakibocsátó és a számlafogadó oldaláról!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell az Áfa-tv. 58. §-ának (1)bekezdésére, amelyből egyértelműen következik, hogy a számlákon feltüntetettteljesítési időpont az ellenérték megfizetése esedékességének időpontjáhozkapcsolódik, tehát az áfafizetési kötelezettség keletkezésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési jog értékesítése

Kérdés: Cégünk üdülési jogot értékesít 15, illetve 30 évre. Az árbevételt elhatároljuk az üdülési jognak megfelelő évekre? Vagy a tárgyévre számoljuk el az egészet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a befektetett eszközökhasználati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – áfát nemtartalmazó – számlázott ellenértéket. A kérdező társaság tehát helyesen jártel, amikor az értékesített üdülési jogot árbevételként számolta el.Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címke:

Konténerek bérbeadása

Kérdés: Cégünk főtevékenysége egyéb gép, berendezés nagykereskedelme, amelynek során iroda- és raktárkonténerek kereskedelmével és bérbe­adásával foglalkozik. A bérbe adott konténereket a bérbeadás napján a tárgyi eszközök közé soroljuk át, mivel tapasztalataink szerint jellemzően az egy évet meghaladóan szolgálják a cég érdekeit. A tárgyi eszközök közé sorolt konténerekre a Tao-tv. által biztosított 50 százalék/év gyorsított leírási kulcsot alkalmazzuk. Helyes-e, ha a számviteli elszámolás során is 2 év alatt leírjuk? Mikor történjen az átsorolás? Helyes-e, ha a bérbeadásból visszaérkezett konténereknél is az értékcsökkenést folyamatosan elszámoljuk? Helyes-e, ha a bérbe adott konténerek értékesítésekor az ellenértéket egyéb bevételként számoljuk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az iroda- és raktárkonténereket bérbeadás útjánhasznosítják, akkor az áruk közül át kell sorolni – a beruházáson keresztül – atárgyi eszközök közé, feltételezve azt, hogy a bérbeadási tevékenységet akonténerek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Ha ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozói teljesítmény mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: A közvetített szolgáltatás, alvállalkozói teljesítmény levonhatósága az elvárt jövedelem számításánál. Az Szt. csak a közvetített szolgáltatást definiálja. A 3397. kérdésre adott válasz szerint az alvállalkozói teljesítmény is lehet közvetített szolgáltatás. Szíveskedjenek a leírtakat konkrét példával érzékeltetni! Az építőipari vállalkozásoknál jellemző az alvállalkozói tevékenység. A közvetítés úgy jelenik meg, hogy egy-egy munkafeladatot az alvállalkozók végzik, ami viszont beépül a saját teljesítménybe, és azzal mint egész kerül továbbszámlázásra. Ez a tény kizárja a közvetített szolgáltatás lehetőségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a vállalkozó vásárolja meg, a szerelést viszont alvállalkozóvégzi, akkor csak az alvállalkozó által végzett teljesítmény ellenértéke lehetközvetített szolgáltatás, a számlában pedig külön tételben kell feltüntetni aberendezések, a szerelvények...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell megfizetnie].Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja alapján adót kell fizetni azadóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejébenteljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. Adó­alany az ajogképes személy vagy szervezet,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Termőföld költségkénti elszámolása – egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetében 100 E Ft feletti tárgyieszköz-vásárlás beruházásnak minősül, amikor is az értékcsökkenés elszámolásával lehet költséget érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a termőföld után écs-t nem számolunk el, akkor ennek beszerzési költségét mikor, milyen arányban tudjuk elszámolni? Olvastam egy szaklapban, hogy a termőföld értékesítéséből származó ellenérték bevételnek minősül, és ekkor lehet a beruházási költség egészét egy összegben elszámolni a bevétellel szemben. De mi van abban az esetben, ha nem értékesíti a termőföldet, vagy nem is áll szándékában? Illetve abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó támogatásból fedezi a tárgyi eszköz teljes összegét, akkor a használatbavétel időpontjában a teljes összeg elszámolható écs-ként, vagyis költségként? Ez alkalmazható a termőföldre, vagy écs hiányában ez sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Egyéni vállalkozók esetében jogszabály vagy államközimegállapodás alapján, a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatáselszámolására az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályokat kellalkalmazni.Az Szja-tv. 19. §-a (2) bekezdésének második...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.

Lábon álló fa felvásárlása (áfa)

Kérdés: A lábon álló fa felvásárlásakor az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető-e abban az esetben is, ha az nincs még letermelve? (A vételár teljes egészében kifizetésre került.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§ felvezető szövege és a) pontja] – levonásba helyezheti. Az adólevonásijog érvényesítésének nem feltétele a megvásárolt fa ellenértékének a ténylegesmegfizetése, így e jog gyakorlását nem korlátozná az sem, ha a felvásárló avételárat egyébként még...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
128
129
130
…
222