Időszakos, határozott időre történő elszámolás (áfa)

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részéről – azonnalkibocsátható a teljesítést kísérő számla, arra enged következtetni, hogy azelvégzett ellenőrzési munkák ellenértékének megfizetésére a felek előrehatáridőt sem kötnek ki. Ezen körülményekre tekintettel a kérdéses...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítéshez vagy fizetési határidőhöz kötött áfa

Kérdés: Két társaság adásvételi szerződést kötött takarmánykukorica adásvételére 2008. 03. 02-án. A szerződésben rögzítették a mennyiséget és az egységárat, teljesítési határidő május 16. A kitárolt/elszállított takarmánykukorica vételárára vonatkozó számlát hetente, a kitárolást követően, a szállítólevelek kézhezvétele után jogosult az eladó kiállítani, és a vevőnek megküldeni. A szerződésben állapodtak meg abban is, hogy a vevő a vételárat négy részletben, 06. 24-én, 07. 15-én, 08. 26-án és 09. 16-án köteles megfizetni. A teljesítés megtörtént, a vevő hetenként nyilatkozatot adott, ami tartalmazta a beszállított mennyiséget, a teljesítés időpontját, az eladó ezzel megegyező időponttal állította ki a termékértékesítésről a számlát. A vevő aggódik, szerinte az Áfa-tv. 58. §-a szerint kellett volna kiállítani a számlát, nem az 55. § szerint. Az eladó nem hajlandó módosítani. Kinek van igaza?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolódóan történt a szerződésben a fizetési határidők meghatározásavagy négytől eltérő részletben, és akkor a számlázott ellenérték és a különbözőidőpontokban történő fizetés között van-e és ha igen, akkor milyen kapcsolat. Akérdés egésze azt sugallja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 19.

Grafikai dokumentálási szolgáltatás minősítése

Kérdés: A megrendelővel kötött megállapodás tárgya: grafikai dokumentálási szolgáltatás elvégzése. Ennek keretében turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató kiadványhoz egy adott város múltját bemutató képeslap- és egyéb képgyűjtemény digitális változatának elkészítése. A dokumentálás során több mint ezer kép került feldolgozásra CD adathordozón kétféle méretben, kétféle kiterjesztésben. A szerződés szerint a feldolgozott adatbázis a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a digitális változatra a kivitelező vállalkozó korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak közötti vagyoni értékű jogkénti elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megbízónál nem értelmezhető, mivel a termék az ő kizárólagos tulajdona. Ha amegbízó a digitális változat korlátlan felhasználását ellenérték fejében másnak(esetleg a kivitelező vállalkozónak) átengedi, a megbízó az ellenértéketárbevételként, a más személy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus könyv elkészítésének minősítése

Kérdés: A megbízás tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató e-bookjának (elektronikus könyv) elkészítése. Az e-book a kivitelező vállalkozó önálló szellemi terméke, amelyre a megbízónak korlátlan felhasználási jogot ad. Ellenérték fejében történő forgalomba hozatal, hozzáférés engedélyezése esetén azonban szerzői jogdíjat kell fizetni. Helyes-e az immateriális javak közötti elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a megbízó az e-book korlátlan felhasználási jogátvette meg, a fizetett ellenértéket az immateriális javak között – mint vagyoniértékű jogot – indokolt kimutatni, az ellenérték fejében történő forgalombahozatal, hozzáférés engedélyezésekor fizetett szerzői...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is. A pénzügyi lízing keretében átadott termék számlázott(számviteli bizonylaton szereplő) – áfát nem tartalmazó – ellenértékét alízingelt eszköz átadásakor a lízingbe vevő beszerzésként (beruházásként) kell,hogy elszámolja nyílt végű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: A különbözeti áfa könyvelésére eddig két megoldást láttam. Az egyik: T 867 – K 467, a másik T 911 – K 467. Melyik megoldás a helyes? Valóban csökkenteni lehet az árbevételt az áfa összegével?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...indokoltkiindulni. Az árrés adóztatásának az az egyik jellemzője, hogy az áfát nem atermékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértéke alapján kell megfizetni,hanem egy – az Áfa-tv. szerinti meghatározott – különbözet alapján. Ez akülönbözet úgy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címke:

Kis összegű tételek összevont számlázása

Kérdés: Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megvalósított teljesítéseketösszevontan, egyszer kívánnak elszámolni a felek, valamint az ezen időszakokhoztartozóan megállapított egyes ellenértékek esedékességét (azaz a fizetésihatáridőt). Az említett feltételek fennállása esetén a cég szolgáltatásaaz Áfa-tv.58...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Tanfolyamokon étkezési utalvány

Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...annak adokumentuma, hogy az étkezési utalvány ellenében megvásárolt ételek áfávalnövelt értékét az étkezést igénybe vevő helyett az ellenértéket már másmegfizette vagy meg fogja fizetni. A kérdésből egyértelműen megállapítható, hogy nem atanfolyamszervező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Anyamag átadásának számlázása

Kérdés: Társaságunk termeltetési szerződést kötött vetőmag előállítására. A termeléshez szükséges anyamagot a termeltető bocsátotta rendelkezésünkre szállítólevéllel történő átadással, de azt nem számlázta le. Társaságunk a termeltető részére átadott vetőmagról számlát állított ki, amelyet a termeltető nem fogadott el, mivel a számlán nem tüntettük fel az általa átadott anyag mennyiségét és értékét negatív előjellel. Helyesen jártunk el, hogy nem helyeztük levonásba az anyagot, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a termeltető az anyamag átadásáról számlát állítson ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(a szállítólevél alapján) számlázza a termelő felé (értékesítéskéntszámolja el), és abban állapodik meg, hogy az anyamag ellenértékét a termelőáltal számlázott vetőmag beszerzési árának a pénzügyi rendezésébe beszámítja.Ez a követelmény nem csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ai tartalmazzák. Az engedményezésről az adóst, az"SZ" egyéni vállalkozót tájékoztatni kell.Ha a követelés engedményezése ellenérték fejében történik,akkor az adásvétel szabályai szerint kell eljárni. Ebből következően – "L" kft.-nél a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 5.
1
…
140
141
142
…
222