Ingatlan értékesítése, majd lízingbe vétele

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szembenikövetelését.A kérdésben leírt ügylethez az szükséges, hogy amagánszemély legalább az ingatlan eladási ára összegében, mint ellenértékfejében – a Ptk. szabályai szerint – engedményezze a lízingcéggel szembenikövetelését a kft.-re, amelyet a kft.-nél...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...költség.Az önálló tevékenység jellegéből adódik, hogy a magánszemélybevétele nem a kiküldés címén keletkezik, hanem a tevékenység ellenértékeként,vagyis itt nem értelmezhető olyan bevételrész, amelynek százalékos hányadakéntvolna meghatározható az elismert...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapja egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozónál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt figyelembe kell-e venni az iparűzési adó számításánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekinti (2. pont) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz -ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is – értékesítéskor kapott ellenértéket,illetőleg a szokásos piaci értéket (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési,előállítási költségét az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk nyilatkozat nélkül

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyik munkaadó sem kért, a magánszemély nyilatkozatahiányában adtak üdülési csekket.Annak a magánszemélynek, aki üdülési csekket ellenértéknélkül kap vagy engedménnyel vásárol, a csekket átadó kifizető számáranyilatkozatot kell adnia, amelynek tartalmaznia kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélküli átadás kikötéssel

Kérdés: Térítés nélkül átadunk egy silót partnerünknek. A megállapodásban kikötöttük, hogy ezért egy évig havi x tonnát tőlünk kell vásárolnia. Mi a helyes elszámolás a számvitelben, az áfában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolódik egy másik, az átadássalellentétes irányú ügylet. Az adott esetben a második ügylet is azonos irányú(termékátadás ellenérték ellenében). Ezért a megállapodásban kikötöttvásárláson túlmenően további szankciókat (kötbért, kártérítést stb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Saját vállalkozásban végzett beruházás (áfa)

Kérdés: Megvalósult egy 200 millió Ft összegű beruházás, 2008. évben fejeződött be és került aktiválásra. A beruházás több külső vállalkozó igénybevételével valósult meg. Mintegy 20 millió Ft értékben az anyagot a társaság vásárolta meg, amelyet nem számlázott ki a hitelezőnek. A felhasznált, beépítésre átadott anyagot mint saját teljesítményt számolta el a társaság a számviteli előírások szerint. Kérdés, hogy ez valóban saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint? És az épület aktivált értéke képezi a fizetendő áfa alapját? A létesítményben egy szinten uszoda, szauna és konditerem is van, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja. Mikor és milyen formában kell az áfa megosztását elvégezni, mikor kell megfizetni az uszodai szintre jutó visszaigényelt áfa összegét? Az uszodai szint épületrészhez bevételszerző tevékenység nem kapcsolódik, az a tulajdonosok és az alkalmazottak pihenését, kikapcsolódását szolgálja majd.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelkezést azadóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházásra. Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapjánellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásánbelül végzett saját beruházása (az Áfa-tv. nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az is szükséges, hogy a szerződésbenegyértelműen rögzíteni kell, a foglalót mikor kell visszafizetni, mikor kell aszolgáltatás ellenértékébe beszámítani, továbbá hivatkozást a Ptk. 245. §-ára,mely szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyedi vagy összetett szolgáltatásnyújtás (áfa)

Kérdés: 2007. november 14-én kötött vállalkozási szerződésben – építésiengedély-köteles – biogáztermelő blokk elkészítésére vállalkoztunk. 2008. 02. hóban befogadott tervezői számlát továbbszámláztuk a normál adózás szerint. A megrendelő 05. hóban az Áfa-tv. 142. §-ra hivatkozva visszaküldte számlánkat, szerinte a szerződést egyben kell értelmezni, és az egész mű elkészítése fordított adózás alá esik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy jelen esetben a tervezést az egész részeként, vagy önállóan kell-e értelmezni az Áfa szempontjából!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kérdéses jogügyletben is),mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy az egyes, önállóan is nyújthatószolgáltatásokhoz tartozik-e önálló ellenérték. Amennyiben igen, akkor az egyesszolgáltatáselemek tekintetében áfa szempontjából egyedi szolgáltatásnyújtásoktörténnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címkék:  

Fix összegű építési-szerelési munka

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részteljesítésként átadás-átvételre kerül, éstermészetesen a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy mennyi ezenrészteljesítések ellenértéke. Ez a követelmény akkor is fennáll, ha készültségifok alapján történik a számlázás, azaz az egyes készültségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címke:

Szabályozási pótdíj

Kérdés: Társaságunk a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ában részletezettek szerint a menetrend késedelmes beadása vagy be nem adása, illetve a beadott menetrend ténylegesen mért adatoktól való eltérése miatt szabályozási pótdíjat fizet, amelyet a rendszerirányító számláz az áfa felszámításával. A szabályozási pótdíjat költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Szerintünk a pótdíj nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, nem tevékenység ellenértéke, és így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A szabályozási pótdíj növeli a társaságiadó-alapot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megfelelő mennyiségű villamosenergiát a befogadónak átadni, a befogadó köteles azt befogadni, és azértékesítővel a villamos energia ellenértékét a külön jogszabálybanfoglaltaknak megfelelően elszámolni. A 7. § (4) bekezdése alapján az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címke:
1
…
144
145
146
…
222