2179 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Partnerünk gépkocsi bérbeadásával foglalkozik, a gépkocsik beszerzését pénzügyi lízinggel finanszírozza. Az új Áfa-tv. 186. §-ának (2) bekezdése szerint az áfa visszaigénylése abban az esetben lehetséges, ha a termékértékesítés ellenértékét az adózó maradéktalanul teljesítette, kivéve a 186. § (4) bekezdése szerinti eseteket. Kérdésünk, hogy a 186. § (4) bekezdése alapján a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Az új áfatörvény szerint utólagos adóalap-csökkenés esetén a csökkenő adóalap és adóösszeg abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a helyesbítő vagy sztornószámlát a vevő megkapta, vagy részére a visszajáró ellenértéket visszatérítik. Fentiek figyelembevételével az Önök álláspontja szerint helyesen jár-e el az adózó akkor, ha a sztornószámlán szereplő teljesítési időpont pl. 2008. 03. 05. (ami egyben a sztornószámla kelte is), míg az eredeti számlán szereplő teljesítési időpont 2008. 02. 26.? Vagyis az új Áfa-tv. szerint a sztornószámlán szereplő teljesítési időpontnak meg kell-e egyeznie az eredeti számlán szereplő teljesítési időponttal, tekintettel arra, hogy a sztornírozás már nem hat vissza az eredeti teljesítésre, vagyis nem kell önellenőrizni az eredeti teljesítési időponttal érintett bevallási időszakot?

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedők vagyunk. Hogyan könyvelnék le Önök, ha az ügyfél a használt, de hitellel terhelt gépkocsiját akarja beszámítani az új autó árába? A pénztár, a pénzmozgás könyvelése érdekel elsősorban bennünket mint tulajdonosokat.

Kérdés: Vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás a hónap utolsó napján számlázza a tárgyhavi teljesítéseit. A számlán egy sorban a havi óraszámot felszorozza az óradíjjal. Fizetési határidő 30, illetve 60 nap. Kérdés, ez a szolgáltatás ebben az esetben határozott időre szóló elszámolásként kezelendő-e, és a teljesítés napja a fizetési határidő? Illetve a gyűjtőszámla alkalmazása értelmezhető-e ilyen szolgáltatásra, és ebben az esetben a mindennapi tényleges óraszámokat kell napi bontásban feltüntetni a számlán? Véleményünk szerint a gyűjtőszámla nem erre a szolgáltatásra lett kitalálva.

Kérdés: Folyamatos teljesítésnek minősül-e a könyvelési szolgáltatás?

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?

Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?

Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?