Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagyoni érték esetében a bevétel avagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára.Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlíthatókörülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdaság földterületének értékesítése

Kérdés: Családi gazdaság (áfában alanyi mentes) földterületén autóút épül. A föld az egyik tag saját tulajdona. A kapott ellenérték, mely feltehetően adásvétel keretében kerül megfizetésre, a családi gazdaság vagy a magánszemély bevétele-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...föld értékesítéséért kapott ellenérték adózása attól függ,hogy a földet a családi gazdaság rendelkezésére bocsátották-e vagy sem. Haigen, akkor a kapott ellenérték a családi gazdaság bevétele. Ha értékesítéstmegelőzően a földterületet kivezették a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélytől visszavásárolt festékpatronok

Kérdés: Cégünk nyomtatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket magánszemélyektől is vissza szeretnénk vásárolni. Ez esetben elegendő-e 1 db kiadási pénztárbizonylatot kiállítani a visszavásárlási értékről? A kiadási pénztárbizonylathoz mellékletet készítenénk, amely tartalmazná, hogy milyen patronból hány darabot, milyen áron vásároltunk vissza. A visszavásárlási ár bruttó ár, az áfát nem lehet visszaigényelni, de az újratöltés után az áfát befizetjük. Helyes-e az elgondolásunk? Figyelnünk kell-e az egy magánszemélynek egyazon adóévben kifizetett összeget, hogy az eléri-e az 50 ezer forintot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megnevezését, minőségi jellemzőit, darabszámát, az átvételi egységárat,a vételárat. Ezen jegyzék alapján történik a pénztárban az ellenértékkifizetése (a kiadási pénztárbizonylathoz mellékelve a jegyzéket), a kiadásipénztárbizonylaton az ellenérték...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:

Vásárlási utalványok elszámolása

Kérdés: Ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégünk az üzleteinkben levásárolható vásárlási utalványokat állít ki szerződött partnerének, aki azt saját ügyfeleinek továbbadja. Az utalványokat így a partner ügyfelei fogják beváltani. A szerződés alapján a partner a vásárlási utalványok értékének meghatározott százalékát téríti meg. Az utalványok meghatározott ideig válthatók be, azokat azonban nem minden esetben váltják be. Mi az utalványok helyes elszámolásának módja? Mi után és mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendezi, de a beváltáskorfizetnie nem kell, akkor csak a partner által az utalványonként megtérítettösszeget lehet az értékesítés ellenértékeként elszámolni (T 479 vagy T 368 – K91-92, 467), a fennmaradó különbözet (a vevő által meg nem térített eladási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszadalmasan idézett kérdésre a válasz sem leszegyszerű. Alapvetően azért, mert a kérdés is ellentmondásos, mindkét tagkilépett vagy üzletrészüket értékesítették (bár a betéti társaságnál nincsüzletrész, csak vagyoni betét, így nincs törzstőke sem, csak az Szt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Cégtelefonok magáncélú használata (jogszabályi összefüggések)

Kérdés: Mely jogszabályok érintik a cégtelefonok használatát, adózását?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felszámított adó 30 százaléka nem vonható le. Mentesül a részlegeslevonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékéneklegalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdéseszerint számlázza tovább."Az Szja-tv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Cégtelefon használata VII.

Kérdés: A telefonadó alapja személyi jellegű költség, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kérdés, telefonadó nincs, csak a telefonmagáncélú használata minősül természetbeni juttatásnak, amennyiben a magáncélúhasználat ellenértékét a magánszemély nem téríti meg. A természetbeni juttatást,akár adóköteles, akár nem adóköteles, a személyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam használata munkaszüneti napra

Kérdés: Belföldi partner felé euróban történő számlázáskor melyik napi árfolyamon kell a forintértéket meghatározni, ha a teljesítési napon nincs MNB-árfolyam? (Mert például a teljesítési nap munkaszüneti napra esik). A teljesítést megelőző vagy követő nap MNB-árfolyamát kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyilvántartásokbafelvenni. Az Áfa-tv. 26. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint, ha azadó alapjának megállapításához szükséges ellenértéket külföldi fizetőeszközbenfejezték ki, akkor az adó alapjának forintban történő megállapításakor egyébesetekben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címke:

Készpénzes lízing áfájának visszaigénylése

Kérdés: Egyéni vállalkozó tehergépkocsit vásárol autókereskedőtől. A vételár egy részét készpénzben fizeti, a fennmaradó részt lízing keretében (zárt végű lízing). Az előleget a kereskedőnek fizeti, a számlát a lízingcég bocsátja ki. Visszaigényelhető-e a tehergépkocsi áfája, ha az egyéni vállalkozó a 4 millió forint árbevételt nem érte el, de a tárgyi eszközre jutó áfa 200 E Ft-tal meghaladja a fizetendő áfát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...feltételként szerepel, hogyaz adóalany az adóbevallás benyújtásának esedékességéig fizesse meg azon tárgyieszközök adóval növelt ellenértékét, amelyeket a visszaigénylés jogcíménélfigyelembe kíván venni. Ez azonban a konkrét esetben nem teljesül (2001/47....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címke:

Zárt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A kft. zárt végű pénzügyi lízing keretében tehergépkocsit vásárolt. Abban az időszakban az áfabevallásban visszaigényelhető áfát szerepeltettünk, árbevételünk a 4 millió forintot meghaladta. Az áfabevallás "Pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó" rovatában nem szerepeltettük a lízingelt eszköz áfaértékét. Helyesen jártunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. 48. §-ának (7) bekezdése alapján a beszerzésekellenértékének megfizetettsége kapcsán, zárt végű pénzügyi lízing esetén, azazaz Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti beszerzés esetén nemszükséges a teljes adóval növelt ellenértéket,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
166
167
168
…
222