Találati lista:
1671 Tulajdoni hányad átadása
Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?
1672 Állásdíj áfája
Kérdés: Hogyan kezelendő a fuvarozás során felszámított állásdíj az áfában?
1673 Teljesítési bankgarancia beváltása
Kérdés: Egy projekt megvalósításának a feltétele volt a teljesítési bankgarancia adása. Az ügyfél nem megfelelő teljesítésre hivatkozva beváltotta a bankban a bankgaranciát, a bank a számlánkat a bankgarancia értékével megterhelte. (A bank előzetesen keretszerződés alapján adta ki a garanciát.) Kérdésem az lenne, hogyan kell helyesen könyvelni ezt, és az elszámolt ráfordítás érinti-e a társasági adó alapját?
1674 Ki nem fizetett bér elszámolása
Kérdés: A kft. nehéz anyagi helyzetbe került, munkavállalóinak a munkabért nem tudta kifizetni. Minden hónapban számfejtették azt a jövedelmet, ami a munkavállalókat munkaszerződésük alapján jogosan megillette volna, de kifizetés nem volt. A munkavállalók ezért rendkívüli felmondással éltek, és benyújtották követelésüket. A cégvezető elfogadta és jogosnak találta ugyan az igényeket (az elmaradt bért, a végkielégítést), de fizetni nem tudott. A cég számfejtette a jogosan járó bért, végkielégítést, elkészítette a kilépőigazolásokat a jövedelmekről. A jövedelmek között azonban olyanok is voltak, amelyek – a fenti okok miatt – még nem kerültek kifizetésre. Helyesen járt-e el a bérszámfejtés? Ha nem volt helyes az eljárás, akkor hogyan kellett volna eljárni? Milyen bizonylatok alapján tudják a dolgozók jogos igényeiket érvényesíteni?
1675 Számla kiállítása részszámla után
Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?
1676 Külföldi utazáshoz kapcsolódó áfa
Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?
1677 Árfolyamveszteség elhatárolása
Kérdés: Operatív lízinggel foglalkozó cég vagyunk. Az idei forintleértékelődésből adódóan óriási nem realizált árfolyamveszteséggel kalkulálunk a devizahitelek, illetve a devizaalapú hitelek átértékelése eredményeként. Lehetőség van-e ezen árfolyamveszteség elhatárolására vagy más módon történő kompenzálására (például a devizaalapú bérleti díjak nem realizált árfolyamnyereségének az elszámolásával)?
1678 Alapítvány által épített faház bekerülési értéke
Kérdés: Az alapítvány 2000-ben térítésmentesen bérbe kapta a közhasznú tevékenységéhez használt telket 10 évre. Ezen a telken 2001-2002-ben épített a közhasznú tevékenységéhez használt faházat. A faházhoz szükséges anyagok jelentős részét az alapítvány szintén térítés nélkül kapta. A tervezést, a szakmunkát a támogató tagok végezték ingyenesen. Az elkészült faház számlákkal igazolható bekerülési értéke 300 ezer Ft. A piaci értéke ennél jóval több. Milyen értékben szerepeltessük az alapítvány könyveiben?
1679 Pénzügyi lízingszerződés megszüntetése
Kérdés: A 2005. évi zárt végű pénzügyi lízingszerződést 2006. évben közös megegyezéssel megszüntettük. A lízingtárgyat helyesbítő számlával visszahoztuk. Hogyan kell a helyesbítő számlát ebben az esetben helyesen kiállítani? Hány százalékos áfával? Az Áfa-tv. 45. §-a szerint a helyesbítő számlán fel kell tüntetni az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet is.
1680 Bérbeadó számláinak elszámolása
Kérdés: Magánszemély iroda céljára bérbe adja lakását 0 Ft bérleti díj ellenében. A szerződésben kiköthetik-e, hogy a közüzemi szolgáltatások, illetve például az épület őrzésének költségeit a bérbevevő fizeti és számolja el költségként? A szolgáltatások költségszámlái a magánszemély nevére szólnak.
