2179 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evástársaság az evás időszak eredményéből jövedelmet vesz ki. Mi a könyvelés menete? Hol szerepel a kivét?

Kérdés: A Szja-tv. 1. sz. mell. 9.5.1. pontja rendelkezik az adómentes termőföld átruházásából származó jövedelem kitételeiről, többek között a "da) pont magánszemély részére birtok-összevonási céllal". Mi számít birtokösszevonásnak? Azonos helyrajzi számon már meglévő termőföldhöz történő termőföldvásárlás birtokösszevonásnak számít-e?

Kérdés: A vendéglátóegységnél betörés történt. Az italkészletet elvitték, amelynek a beszerzését lekönyvelték, az áfabevallásban is szerepelt. A biztosító kártérítést fizetett. Ez a bevétel áfaköteles? A vállalkozó bevételét képezi? És így az adóalap része?

Kérdés: A közkereseti társaság két fő alapító tulajdonossal, alkalmazottak nélkül dolgozik. E két fő végzi a gépek műszaki tervezését, a fizikai gépjavítási munkákat, dolgoznak a forgácsoló gépeken, elvégzik a gépek szerelését. A fizikai munka megkívánja a munkaruházatot. Elszámolható-e a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként a két tulajdonos részére a munkaruha számla szerinti ellenértéke? És évenként hány garnitúra?

Kérdés: A Közbeszerzési Tanács által kiírt pályázaton 63 M Ft + áfa volt elnyerhető, amely a pályázatban kiírtak szerint egyösszegű átalányár. A szerződés szerint a munkakezdés a szerződés aláírását követő nap, részteljesítés 2005. október, befejezés 2006. április. A pályázó részszámla benyújtására nem jogosult. Ha van részteljesítés a szerződésben, kötelező-e a részszámla kiállítása? Ez esetben mi az áfa alapja, a teljesítés időpontja? Év végén a felmerült költségeket befejezetlen termelésként kell kimutatni?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?

Kérdés: Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?